A rettegett agyvelőgyulladás

A kullancscsípés útján terjedő betegségek képzeletbeli ranglistájának egyik vezetője a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás. A betegség első megjelenése Ausztriában volt 1927-ben, majd a kontinens többi régiójában is felbukkant.

Magyarországon először Tatabányán és környékén 80 ember megbetegedését okozta 1950-51 fordulóján.

A betegség terjedése

Tudnunk kell azt, hogy a fertőződés akkor is bekövetkezhet, ha a vírushordozó kullancs vírusos ürüléke az állattartó épület padozatán beszárad, később, a takarítás során felporzik, és a takarítást végző személy belélegzi a kullancs agyvelőgyulladás-vírusát szállító porszemeket.
A természetben az erdei kis rágcsálók, számos madárfaj és most már maguk a kullancsok is hordozói a betegség vírusának. Magyarországon a sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis) a legfőbb vírushordozó. Az erdei vadaktól az egyedfejlődési úton keresztül a leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fejlődési alakjai viszik át az emberre a vírust.

A tünetek

A megbetegedő ember az esetek zömében a fertőződést követő 7-14 napos lappangási idő után mutatja a betegség első fázisának influenzára emlékeztető tüneteit: lázas, legyengült, fejfájásról, izomfájdalmakról panaszkodik, majd kb. egy hét elteltével átmenetileg tünetmentes lesz. Ezt követően a betegség második fázisa magas lázzal kezdődik és a központi idegrendszer megbetegedéséből fakadóan a következő tünetek lépnek fel: a lázas, fejfájással (depresszióval és memóriazavarral) küzdő betegre heves hányinger tör. A kimerüléssel, gyengeséggel küzdő beteg izom-, ízületi fájdalmaktól gyötörten szédül. Az erős fények nagyon zavarják, és az ingerszegény környezetet keresi. Az agy érintettsége miatt görcsök és bénulások, valamint tarkómerevség, s egyéb szövődmények léphetnek fel, melyek a teljes vagy részleges gyógyulás kimenetelét erősen befolyásolják. A betegek 15-20%-a maradandó szövődményekkel gyógyul, 1-2%-uk pedig a leggondosabb kezelés ellenére meghal!

Megelőzés: van védőoltás!

A megbetegedett ember szervezetében lévő kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás vírusának elpusztítására sajnos még nincs gyógyszer. A betegeket tüneti kezelésben részesítik.
Ennek okán rendkívüli hangsúlyt kap a betegség megelőzése.
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek közül az emberek számára csak a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen van védőoltás, amely sorozatból áll, azaz több oltás után alakul ki biztos és tartós védelem, melyet háromévente fenntartó dózisú oltással lehet megőrizni. Azok, akik ősszel gondoltak a megelőzésre, már két injekción túl vannak, nekik 9-12 hónap múlva jár a harmadik. Akik a szokásostól eltérő, úgynevezett gyorsított oltási rendet követték, azaz nyár közepén, rövid időközzel kaptak oltást, azok érdeklődjenek orvosuknál, mikor szükséges újabb oltást felvenniük. (A Lyme-kórról a jövő heti Gyógy-ír mellékletben olvashatnak!)

Változó kórokozók

A természetben a kullancsok és a kórokozók állandó változásban vannak. Erre sajnálatos példa az, hogy egy hazánkban új kórokozó, a Babesia microti az egerekből a közönséges kullancsok szervezetébe is átkerült. E mikroorganizmus okozza az ember vérfesték-vizeléses láz nevű betegségét. Az új betegség kórokozójának rokonát, a Babesia canist a kutyatartók évtizedek óta ismerik és tudják, hogy nagyon súlyos betegségeket okoz.

 

drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu