Terhesség alatti vizsgálatok

1.Nőgyógyászati vizsgálat


 Szükséges: a terhesség megállapításakor, a rákszűrés elvégzésével, amennyiben esedékes (l. még Rákszűrés), valamint minden esetben amikor a tünetek-panaszok indokolják.


2.Ultrahangvizsgálatok


Terhesség alatt hüvelyi vagy hasi ultrahangvizsgálatokat végzünk.


Hüvelyi ultrahangvizsgálatra a terhesség elején (13.hétig) lehet szükség, amennyiben a hasi fejjel nem tudunk kellő információhoz jutni. A hüvelyi vizsgálat üres húgyhólyaggal történik.


Hasi ultrahangvizsgálathoz a 13.hétig telt húgyhólyag szükséges. Ezt követően a hasi vizsgálatok néhány kivételes esettől eltekintve (pl.hegvastagságmérés császármetszés után) üres hólyaggal történik.


-Az első trimeszterben elég egy ultrahangvizsgálatot végezni (ún. koraterhességi ultrahangvizsgálat), amennyiben azon méhen belül egyértelműen élő, egészségesnek látszó terhesség állapítható meg. A szívműködés a terhesség 6.hetében jelenik meg, az embryo hossza ekkor 3-4 mm.


-I.szűrővizsgálat: 12.héten: ebben a terhességi korban már jól láthatók a nagyobb testüregek (mellkas, hasüreg), testrészek (koponya, végtagok). Tekintettel arra, hogy a magzat ebben a periódusban a nagyságát 3 hét alatt megháromszorozza (12 hetesen a fej-far távolság 53 mm), a terhességi kor nagy pontossággal megítélhető. Amennyiben a menses szerint számított és ultrahanggal mért terhességi kor között jelentős különbség van, a továbbiakban a terhességi kort ezen ultrahangvizsgálat alapján számítjuk (ún. ultrahanggal korrigált terminus). Ezzel a vizsgálattal szűrjük ki a  durva fejlődési rendellenességeket és keressük a kromoszóma-rendellenességre gyanús jeleket (pl.a nyaki bőrvastagságmérés, melyet 3 mm alatt fogadunk el normálisnak)


-II.szűrővizsgálat: 18.héten: ekkor történik meg az ultrahanggal látható fejlődési rendellenességek többségének szűrése. Amennyiben a magzat fekvése kedvező, láthatók a koponyacsontok, agystruktúra, kisagy, gerinc, szívüregek, rekeszizom, gyomor, húgyhólyag, végtagok. A vesék és az arc megítélése ebben a terhességi korban nehezebb.


-III.szűrővizsgálat: 30.héten: a hangsúlyt a növekedési zavarok felismerésére fordítjuk: a magzatok a 20. hétig egyformán növekszenek, a növekedésbeli különbségek ezután jelennek meg, melyek egy része már 30 hetesen felismerhető. A növekedésbeli elmaradás okai között a genetikai meghatározottságon kívül a lepény működésének elégtelenségével kell számolni (oxigén és tápanyagellátás zavarai: dohányzás, malnutritio, kóros terhességi állapotok következtében). Ugyancsak ekkor szűrjük a későn megnyilvánuló fejlődési rendellenességeket.


-IV.szűrővizsgálat: 36.héten: vizsgáljuk a magzat növekedését, elhelyezkedését, magzatvíz mennyiségét.


-a 39.héten történő vizsgálat lényege ugyancsak a magzat növekedésének, elhelyezkedésének, magzatvíz mennyiségének a megítélése, a szülést befolyásoló elváltozások felderítése.


3.Laboratoriumi vizsgálatok


-vércsoportmeghatározás, ellenanyagszűrés: a vércsoportmeghatározás a terhesség elején történik, az első vérvétel alkalmával. Az ellenanyagszűrést negatív esetben trimeszterenként egy alkalommal végezzük, kimutatható ellenanyagszint esetén szükség szerint ismételhető.


-fertőző betegségek szűrése: lues és B-típusú hepatitis szűrése a terhesség elején történik. A többi fertőző betegség szűre szükség szerint történik.


-AFP-vizsgálat: a 16.hét betöltését követően a vérben mérjük az egyik, magzat mája által termelt fehérje (a-fetoprotein) szintjét. Fiziológiás tartomány: 0.7-2 között. Kimutatták, hogy ezen fehérje szintje bizonyos fejlődési rendellenességek esetén megemelkedik (pl. a gerinccsatorna záródási rendellenességei) illetve csökken (pl. kromoszóma-rendellenességek esetén). Az említett fehérje szintjének normál tartományon kívül eső értékei nem jelentenek feltétlenül betegséget, de további kivizsgálásokat tehet szükségessé.


-latens cukorbetegség szűrése: a 24.hét környékén. Rizikócsoportba tartozó kismamák esetén a terhesség elején javasolt elvégezni. Kimutatása két módszerrel történhet:


I.posztprandiális vércukorvizsgálat: éhgyomri és étkezés (egy zsömle, 1,5 dl tej) elfogyasztása után 1 órával vércukorszintet mérünk. 7,0 mmol/l felett kóros.


II.oralis glükóztolerancia-teszt (OGTT): érzékenyebb vizsgálat. Éhgyomri és 75 g glükóz elfogyasztása után 2 órával vércukorszintet mérünk. 7,8 mmol/l felett jelent terhességi cukorbetegséget (GDM=gestatio diabetes mellitus)


-hüvelyváladék vizsgálata: időpontjáról a vélemények megoszlanak. Ismert, hogy az újszülöttkori szepszisek ("vérmérgezések") döntő többségéért a streptococcus agalactiae nevű kórokozó felelős, mely a nők kb.30%-nak hüvelyflórájában jelen van. Panaszt, betegséget nem okoz. Jelentősége abban áll, hogy szülés során a magzat fertőződhet. Ennek megelőzésére a hüvelyváladékot vizsgálhatjuk és pozitív esetben antobiotikum kezelést alkalmazunk. A vizsgálatot lehet a harmadik trimeszter elején (26.héten) vagy a vége felé is (36.héten) végezni. A korán végzett vizsgálat hátránya, hogy  negatív esetben a terhesség végéig még történhet fertőződés, a későn végzett esetben pedig az, hogy koraszülés esetén nincs információnk, a koraszülöttek pedig fokozottan ki vannak téve a fertőzéses szövődményeknek. Szükség esetén történhet leoltás szülés után a magzatmázból, időben felismerve a kórokozó jelenlétét.


-vizeletvizsgálat: havonta, a 35.hét után hetente, szükség esetén gyakrabban végezzük. A vizelet fehérjetartalmának különös jelentősége van a terhességi toxaemia időben történő felismerése miatt. Amennyiben a vizeletben fehérje jelenik meg és magas vérnyomással társul 24 órás vizeletgyűjtés javasolt.


        4. NST (=non stressz teszt) vizsgálatok


A 36.terhességi héttől végezzük hetente, majd a 38.hét után hetente 2-szer. A méhlepény elégtelenségének kimutatására szolgáló vizsgálat. Lényege, hogy a magzat mozgását követően figyeljük a szívfrekvenciaváltozását. Élettani körülmények között a nagyobb mozdulatokat szívfrekvencianövekedés követi. Amennyiben ez a változás nem jelentkezik (ún.beszűkült oszcilláció) vagy lassulás következik be, szorosabb megfigyelés szükséges.


OPT (=oxytocin provokációs teszt) =OTT (=oxytocin terheléses teszt). Szintén a lepényelégtelenség kimutatására szolgál. Akkor végezzük, ha valamilyen okból komolyan felmerül a kórfolyamat lehetősége. Lényege, hogy infuziós pumpával méhösszehúzót (oxytocint) adagolunk. Az így létrejött méhösszehúzódások alatt a lepény keringése romlik, így megítélhető annak "tartaléka". Pozitív esetben a terhességet indokolt befejezni.


       5. Amnioscopia (magzatvízvizsgálat)


 Ha a nyakcsatorna nyitva van vékony fém vagy műanyagcső és speciális fényforrás segítségével a magzatvíz színe megítélhető. A magzat átmeneti oxigénhiányos állapotra fokozott bélperisztaltikával reagál, mely során béltartalmat (ún. meconiumot) ürít a magzatvízbe, azt zöldesen elszínezve. Amennyiben ilyent észlelünk, az a szülés megindításának indikációját jelenti

 

Drinfo


Forrás: http://www.medimix.hu