A KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK A klinikai spektrum igen széles, a reaktiv hepatitisektől, a progressziót mutató krónikus aktiv hepatitisen át, a cirrhosisig illetve a malignus gócos intrahepaticus folyamatig terjed. A két legfontosabb etiológiai tényező: az alkohol-abuzus illetve a hepatotrop vírusok (hepatitis B és C). A krónikus májbetegségek 85-90%-a megelőzhető lenne! Az alkohol által előidézett népbetegség Az alkohol által indukált morbiditás az USA-ban 15 millió embert érint, a hepatitis B-virus által fertőzőttek száma több mint egymillió, a hepatitis C pozitivitás pedig 4 millió emberben igazolható. Megdöbbentő és elgondolkoztató számok! Sajnos a hazai tapasztalatok és statisztikai adatok sem szerényebbek. Sőt, az alkohol által előidézett egészségkárosodás Magyarországon olyan mértékű, hogy mind a morbiditási, mind pedig a mortalitási adataink alapján már néhány évtized óta a világ élmezőnyében helyezkedünk el. Népegészségügyi szempontból "tragikus siker"! Hangsúlyozni szükséges, hogy sosem "izolált" májproblémáról van szó, nem csupán a májműködés válik kórossá hanem a toxicus laesió az egész szervezetet érinti. Minden gyakorló orvosnak bőven akad emlékképe olyan betegekről akiknek már az első inspekciójuk során nyilvánvalóvá válik a diagnózisa és a megbetegedésük etiológiája is. Máskor csak a részletes kivizsgálás igazolja a "multimorbid" státust. A kóros "májleleteken" kívűl, hyperlipidaemia, cardiomyopathia, diabetes, vasculitisek, mozgásszervi anomáliák, vérzékenységre utaló paraméterek, stb. derülhetnek ki. A pontos és megalapozott kórisme elérését gyakran késlelteti az anamnesis felvételének nehézsége. "A kelleténél nem iszom többet" rutin-választól bizony hosszú és buktatókkal teli az út a beteggel történő konszenzusig illetve kooperációjának megnyeréséig. Sokszor elfelejtjük, sokszor objektív akadályt érezve negligáljuk azt, hogy mind a cirrhosis-prevenció terén mind pedig a kuráció tekintetében ez a legfontosabb momentum. A krónikus májbetegségek felismerését neheziti az is, hogy nem ismerünk un. pathognomicus tünetet. Esetenként ugyan "véletlen észlelésként" fény derülhet a kórfolyamatra, de jellemzően a már előrehaladott-,- a cirrhosis stádiumában észleljük a beteget. Az alkoholos májbetegségek prevalenciája és incidenciája csak becsült adatok alapján itélhető meg. Ehhez a kórboncolási adatok valamint az alkoholt tartalmazó italok forgalma ad támpontot. Magyarországon átlagosan évente több mint 12 liter/személy tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségű italt fogy. Ezen adat korrekciójából adódik az a becslés, hogy hazánkban kb. egymillió ember alkoholfogyasztása haladja meg a tolerálható küszöbdózist. Ebből kb. 400.000 tartható alkoholistának ("haevy drinkernek").A májcirrhosisban elhaltak száma évről-évre emelkedett és az ezredfordulóra már évente több mint 7000 élet elvesztését jelentette. Magyarország virtuális térképéről tehát minden évben egy teljes község lakossága vész el! Az USA-ban 100.000 lakosból 15-nek májcirrhosis okozza a halálát, az utóbbi évtizedben a 4. leggyakoribb halálokká vált. A referált közlemény elsősorban a megdöbbentő tényeket tárja elénk és a felelösséget veti fel, hiszen ezek a májcirrhosisok megelőzhetők lennének. A mortalitás csökkentésére azonban nem kínál "panaceát", nem részletezi az alkoholfogyasztás csökkentésének reális lehetőségeit sem valamint nem tesz említést a politikusok, az egészségügyet irányítók illetve a társadalom teendőiről sem. Hepatotrop vírusok A májcirrhosis etiológiájában a hepatitis B és a hepatitis C vírusok a második leggyakoribb kórokként szerepelnek. A világon évente 2 millió ember hal meg B-vírusfertőzés következményeként. A 150-200 millió hepatitis C vírussal fertőzőtt 75-80%-a krónikus aktiv hepatitises lesz, 20% pedig cirrhosisban illetve hepatocelluláris carcinomában hal meg. Szerencsére a hazai epidemiológiai adatok ennél kedvezőbbek mivel mindkét hepatotrop vírus esetében a prevalencia 1% alatt van. Magyarországon tehát a "vírusmarker-pozitívak" száma közel százezer, ebből kb. 30.000 ember válik májbeteggé. A cirrhosis stádiumáig eltelt időszak B-vírusfertőzés esetén rövidebb, C-vírus akvirálását követően kb. 15-20 év. A betegek májelégtelenségben, vagy vérzéses szövődményben, interkurrens infekciókban illetve a cirrhosis talaján kialakult májrákban halnak meg. A prevenció kérdései és lehetőségeink: 1. A hepatitis B vírus vakcinák fajtái és jellemzői A Gasztroenterológiai és az Infektológiai Szakmai Kollégiumok 2004-ben kidolgozott ajánlása követi a nemzetközi konszenzus protokollját, mely szerint mindegyik krónikus májbeteg többé-kevésbé immunszuprimáltnak tekinthető és számukra mind a hepatitis A, mind pedig a hepatitis B vakcina alkalmazása ajánlott. Infektológiai szempontból is fontos lenne elérni, hogy az aktiv vírusreplikációt mutató krónikus C-s betegek lehetőleg térítésmentesen, azaz 100%-os OEP támogatással juthassanak hozzá a kombinált vakcinához. Mivel a hepatitis vírusok vertikális átvitele szexuális úton is előfordulhat ( a B vírus esetében nagyobb valószínűséggel, mint a C-nél), a "partner" védelemben részesítése is indokolt lenne. A hepatitis B megelőzését célzó Engerix-B illetve aa H-B-VAX alkalmazása esetén a veszélyeztetettek körében (dializáltak, immunszuprimáltak, egészségügyi dolgozók, prostituáltak, kábítószer élvezők, stb.) 5-10 évvel a vakcináció után indokolt az antitest-titer (anti-HBs) tesztelése. Alacsony titer észlelése esetén a HBsAg-t tartalmazó emlékeztető (booster-)oltás ajánlott, ezzel biztonságos, élethosszig tartó védelem érhető el. A vakcinák közül legutóbb forgalomba került Twinrix oltóanyag mind az A- mind a B-virus ellen kiválóan alkalmazható. 2. A hepatitis C megelőzésének lehetőségei
Prof Dr Nemesánszky Elemér, Budai Irgalmasrendi Kórház, Belgyógyászati Osztály
Irodalom: 2. Gervain J., Nemesánszky E., Csepregi A.: A krónikus C vírushepatitisek kezelésénekújabb lehetőségei: a pegilált interferonok. LAM, 13, 521-526 (2003) 3. Csepregi A., Nemesánszky E., Telegdy L.:Lehetőségek és remények a hepatitis vírusfertőzések megelőzését célzó vakcinák alkalmazására. Gyógyszereink 52, 64-68 (2002) |