Ellenségem a koleszterin?

Vérzsírok, triglicerid, koleszterin: mindannyiunk által gyakran hallott kifejezések, amelyeket általában valami titkos, baljós homály vesz körül.

A legtöbben nem tudjuk, mik ezek pontosan, és mi a jelentőségük, igaz, a szív- és érrendszeri betegségekkel való összefüggésük mára már mindenki számára közismert. A magas koleszterin szinttől mindannyian irtózunk, sokan valami káros anyagnak hisszük, pedig a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vegyület.

A szervezet által termelt koleszterin részt vesz a sejtmembrán képződésben, szabályozó szerepet tölt be az idegsejtek közti szinaptikus kapcsolatok kialakításában, a nemi és a stresszhormon kialakulásában, az epe termelődésében és a D-vitamin képzésben.

A koleszterinkérdés nem egyszerű, hiszen az előbb említett áldásos hatások csak meghatározott mennyiségi értékek között valósulnak meg. A tartósan magas koleszterin és triglicerid szint hosszú távon kifejezetten káros. Ma Magyarországon a vezető halálokot a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, közülük is a szívinfarktus és az agyvérzés a legveszélyesebb. Ezeknek a betegségeknek négy fő rizikófaktora van: dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás és magas vérzsírszint. A tartós magas koleszterin és trigliceridszint érelmeszesedést okoz, mely a szív koszorúerekben is megjelenik, előidézve a szív oxigénhiányos állapotait, súlyos esetben az infarktust (a szívizomzat egy részének elhalását). Kimutatták, hogy a 10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát. A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékű koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható.

Mit tehetünk a vérzsírok szintjének csökkentése érdekében? Először is célszerű a koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni (rutin laborvizsgálat). Kívánatos lenne, hogy a laboratóriumi vizsgálat során a triglicerid értéke ne legyen magasabb 2,2 mmol/l-nél, a koleszteriné 5,2-nél, viszont a HDL-koleszterin ("jó koleszterin") szintje 1,2-nél ne legyen alacsonyabb. Ha problémánk van a magas koleszterin értékkel, akkor életmódbeli változtatásokra van szükség. Fontos a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, az esetleges súlyfelesleg leadása és a helyes táplálkozás. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a mérsékelt, rendszeres alkoholfogyasztás is jótékony hatással van a lipidszintünkre, de természetesen nem célravezető, ha a megelőzésnek kizárólag ezt a módját választjuk.

Milyen ételektől kell óvakodnunk? Fontos az állati zsiradék fogyasztásának korlátozása, a növényi eredetűek javára, és a telítetlen zsírok fogyasztása, melyek képesek a vér koleszterinszintjét csökkenteni. Telítetlen zsírsavakat tartalmaznak egyes növényi eredetű zsiradékok, és a halfélék. Közismert, hogy az eszkimók a koleszterin gazdag táplálék mellett éppen a hallal fogyasztott telítetlen zsírsavak jótékony hatásának köszönhetik, hogy elkerüli őket az infarktus. A növényi eredetű táplálékok - szemben az állati eredetűekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.

Hazánkban évtizedeken át jellemző volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvező fordulat történt. Felmérések szerint ma már főleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelőzi a sertészsírét és a vajét. Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegőrző hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt.

Együnk több teljes őrlésű lisztből készült ételt! Korpás kenyeret, barna rizst és barna tésztát, zabkását - mindegyikük javít a koleszterinszinten. Fogyasszunk alacsony zsírtartalmú tejtermékeket! A szója olyan zsírokat tartalmaz, melyek nem emelik az LDL koleszterin szintjét. A mérsékelt mennyiségű szójafehérje védelmet nyújthat a szívbetegségekkel szemben. Főzzünk olívaolajjal, továbbá válasszunk olyan ételkészítési módot, mely a minimumra csökkenti a felhasznált zsírmennyiséget. Ilyenek: a grillezés, a sütés vagy párolás teflon edényben. Kevesebb vajat vagy margarint használjunk. A halak, mint a makréla, a szardíniák, a lazac és a tonhal szintén hozzájárulnak a HDL-szint növeléséhez és a vér zsírszintjének csökkentéséhez. Ezek a halfélék gazdagok egy allicin nevű anyagban, mely emeli a HDL-szintet. Lehetőség szerint hús helyett minél többször válasszuk a halat, viszont ha húst eszünk, vágjuk le róla az összes látható kövér részt, és kerüljük a feldolgozott húsféléket, mint amilyen például a szalámi. A sovány csirke, pulyka és a vad húsa a legjobb választás.

Magas vérzsírszintet nem csak a túlzott bevitel okozhat, hanem egyes öröklött, vagy szerzett betegségek (pl. cukorbetegség), illetve bizonyos gyógyszerek tartós szedése is kiválthatja. Megfigyelték továbbá azt is, hogy a nők körében a menopausa után meredeken nő a koszorúér-betegség előfordulási gyakorisága, és eléri a férfiakra jellemző értéket. Több nemzetközi tanulmány is bebizonyította, hogy a hormonpótló kezelés, - mely amúgy is ajánlatos a változó-kor okozta kellemetlen tünetek megelőzésére- mintegy 40%-kal csökkenti a koszorúér-betegség gyakoriságát.

Ha az életmódbeli változások nem vezetnek eredményre, lehetőség van a koleszterinszintet gyógyszerek segítségével kordában tartani, manapság ezek a szerek a leggyakrabban rendelt készítmények között vannak.

A teljesség kedvéért ejtsünk néhány szót az emberi zsíranyagcseréről, mik is a bevezetőben említett vegyületek, melyekkel talán már mindannyian találkoztunk a laborleleteinket tanulmányozva, vagy figyelemfelkeltő szórólapokon, plakátokon. A triglicerid és koleszterin a vérzsírok közé tartoznak, ez utóbbi kizárólag állatokban és emberben fordul elő. A táplálékkal elfogyasztott koleszterin a bélből szívódik fel és a májba szállítódik. A felesleg az epével újra a bélbe kerül és kiürül. Normálisan a vérzsírok bevitele, felhasználása és ürülése dinamikus egyensúlyban van. Ebből következik, hogy a magas vérzsírszint oka a fokozott bevitel, csökkent felhasználás, vagy csökkent ürülés. A vérben a koleszterint és a trigliceridet fehérjetartalmú molekulák szállítják, melyek szerkezete a funkciójuktól függően különböző. Ismerős lehet közülük az LDL, és HDL (LDL-koleszterin, HDL-koleszterin), melyek szintjét a rutin laboratóriumi vizsgálatokon mérik.

Fontos megemlíteni az ún. HDL-t, mely a koleszterint HDL-koleszterin formában (a már említett "jó koleszterin") az érfalból a májba szállítja, hogy a máj kiválaszthassa az epével, és így a bélcsatornán keresztül távozzon szervezetünkből. Az tehát a cél, hogy a triglicerid és koleszterin (LDL-koleszterin) szintet csökkentsük, míg a HDL-koleszterintet fokozzuk.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vérzsírok nem ellenségeink, sőt nagyon is fontosak a szervezetünk számára; a jóléti társadalommal együtt járó rendszertelen és helytelen étkezés, a testmozgás hiánya, valamint a zaklatott, rohanó életvitel azonban megváltoztatja zsíranyagcserénket is. Így kerülhetnek előtérbe a szív- és érrendszeri betegségek, melyek mára már sajnos népbetegségnek nevezhetők. Nagyon fontos tehát, hogy komolyan figyelnünk életmódunkra, hiszen olyan betegségekről van szó, melyek kialakulását késleltethetni tudjuk, sőt meg lehet őket előzni.

drinfo