Leukémia fajtái

A leukémia - fehérvérűség - a vér sejtjeinek daganatos megbetegedése, mely rendszerint a fehérvérsejteket érinti.

Betegség akkor alakul ki, mikor a különböző fajta fehérvérsejtek "érése" az úgynevezett őssejtekből nem fejeződik be, vagy genetikailag sérült sejtek alakulnak ki. Közös jellemzőjük, hogy a beteg fehérvérsejtek nem képesek ellátni eredeti funkciójukat és kóros felszaporodásukkal akadályozzák a normál sejtek termelődését ,illetve különböző tüneteket okozhatnak a szervezetben.
Többféle leukémia létezik, legtöbbjük oka ismeretlen. Négy fő csoportra lehet felosztani a betegség lefolyása (akut=heveny és krónikus=idült, lassú) és az érintett fehérvérsejt típus (limfoid=nyirok eredető vagy mieloid=csontvelő eredető) szerint.
Tehát beszélhetünk: AKUT LIMFOID, AKUT MIELOID, ill. KRÓNIKUS LIMFOID és KRÓNIKUS MIELOID LEUKÉMIÁRÓL.

1. Akut limfoid leukémia:
A leggyakoribb daganatféleség gyermekkorban, 15 éves kor alatt az összes tumor 25 %-áért felelős, de előfordulhat serdülő- és felnőttkorban is. A betegség során a limfociták (nyiroksejtek) érése daganatosan átalakul .Az első tüneteket az okozza, hogy a csontvelő nem képes elegendő normális sejtet képezni, ezért légszomj alakulhat ki az alacsony vörösvérsejtszám miatt, majd fertőzés, láz jelentkezhet az elégtelen fehérvérsejtszám miatt, s végül vérzések az alacsony vérlemezkeszám miatt. A beteg némely esetben csak fáradtságra, sápadtságra, orrvérzésre, fogínyvérzésre, könnyen fellépő véraláfutásokra panaszkodik, míg más esetben a súlyos fertőzés hívhatja fel a figyelmet a még súlyosabb betegségre.

2. Akut mieloid leukémia:
E típus minden korosztályt érinthet, de gyakrabban a felnőtteket. Nagyobb valószínőséggel alakulhat ki olyanoknál, akik egyéb daganatos folyamat miatt kemoterápiában, besugárzásban részesültek. A betegséget a kórosan felszaporodott mieloid (csontvelői eredető) sejtek okozzák, melyek először a csontvelőben halmozódnak fel, majd a vérárammal más szervekbe is eljuthatnak, ott megtapadhatnak, elszaporodhatnak. Így kis tumorokat képezhetnek a bőrben, a bőr alatt, agyhártyagyulladást, vérszegénységet, vese- és májelégtelenséget és egyéb szervi károsodást okozhatnak. Az első tüneteket a csontvelő elégtelen mőködése okozhatja: gyengeség, légszomj, fertőzés, láz, vérzések alakulhatnak ki, de fejfájás, hányás, ingerlékenység is jelentkezhet, ill. izületi- és csontfájdalmak is.

3. Krónikus limfoid leukémia:
A betegség jellemzője általában a kórosan magas limfocitaszám (fehérvérsejtszám) és a megnagyobbodott nyirokcsomók. Ez az idősebb kor betegsége: a betegek háromnegyede 60 év feletti, és férfiakban 2-3-szor gyakoribb. A daganatosan elfajult limfociták először a nyirokcsomókban szaporodnak fel, majd a májba, lépbe terjedhetnek, és ilyenkor ezek a szervek megnagyobbodhatnak. Miután a csontvelőbe is bejutottak, ott a normális sejtek szaporodását megakadályozzák: vérszegénység, vérzékenység léphet fel, ill. az immunrendszer sem képes megfelelően mőködni. Előfordulhat az is, hogy az immunrendszer kórosan mőködik: károsíthatja a normális szöveteket, pusztíthatja a vörösvértesteket, vérlemezkéket.*

4. Krónikus mieloid leukémia:
A betegség során egy csontvelői eredető sejt, az ún. granulocita normális érése nem fejeződik be, megáll egy korai szinten, és ezek a kóros granulociták szaporodnak fel. Minden életkorban kialakulhat, bár 10 éves kor alatt ritka, és egyaránt érintheti a férfiakat és a nőket. A betegség kezdetén esetleg tünetek nem is jelentkeznek, míg más esetben gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, láz, éjszakai izzadás, vagy a megnagyobbodott lép miatt teltségérzés jelentkezhet. A láz, a nyirokcsomó-megnagyobbodás és a leukémiás granulocitákkal telt csomók a bőrben súlyosabb .

családorvosi fórum