Pszichiátriai betegségek

Hazánkban egyre növekszik a betegek száma, melynek okaként a túlhajszolt élet, a stesszes mindennapok, problémák a családban és a munkahelyen, külső káros környezeti tényezők (zsúfoltság,  zaj, szmog,  mérgező növényvédő szerek stb)  is megjelölhetők...

Csoportjai

1.     Szorongásos zavarok

 Főbb csoportjai

-         pánikzavar

-         szociális fóbia

-         agorafóbia

-         egyéb fóbiák

-         generalizált szorongás

A veszélyezettek köre: az emberélet különösen megterhelő lelki behatásai bárkinél vezethetnek a fenti tünetek valamelyikének kialakulásához, mégis inkább családi halmozódás jellemző, vagy a kora gyermekkori lelki fejlődésben mutatható ki zavar. A legtöbb esetben nincsen kimutatható kiváló tényező.

 Korai tünetek

 A pánikroham kivételével félrehúzódó, szorongó magatatás, bizonyos helyzetek kerülése.

 Késői tünetek

 Pánikroham esetén viszonylag hirtelen kialakuló és 10-30 percen belül megszűnő rosszullétérzés (ájulás, szívdobogás, légszomj, torokszorítás, remegés, izzadás, mellkasi nyomásérzés, megsemmisülés, halálfélelem).

 Szociális fóbia esetében a szokásos emberi kapcsolatokat megnehezítő vagy lehetetlenné tevő elkerülő magatarás alakul ki, félelem mindenfajta nyilvános helyzettől, szerepléstől, mint a gyermekkori lámpaláz felerősödött formája), emberkerülés. Társas helyzetek már az elképzelése is szorongást eredményez, gyakran ötvöződik pánikszerű tünetekkel is.

 Az agorafóbia (tériszony) esteében a nyílt terepen vagy magasban tartózkodás, máskor hídon, alagútban, zárt helyen (vonat, busz, lift, mozi stb.) tartózkodás jelent nehézséget. Ilyenkor pánikrohamhoz hasonló tünetek lépnek fel.

Egyéb fóbiák közé tartoznak az olyan tünetek, mint a pókoktól, hüllőktől, vértől, bepiszkolódástól, vértől, vírusoktól, villámlástól, stb. való félelem.

Generalizált szorongásról legalább fél éven áttartó állandó, kínzó nyugtalanság, félelem, aggódás, ingerültség, alvászavar, gondolkodási nehézség, fokozott fáradékonyság esetén beszélünk.

A fentiek a tünethordozójuk életminőségét, életvezetését rontják, társas kapcsolatait beszűkítik. Előfordulási gyakoriságuk az összlakosságban meghaladja a 10%-ot, nőkben kétszer olyan gyakori, mint a férfiakban. A tünetek más betegségformákkal (mint magas várnyomás betegség, légzőszervi és gyomor-bél tünetek, idősült alvászavar stb.) összekapcsolódhatnak, sőt alapját képezhetik a szenvedélybetegségeknek, gyógyszerfüggőségeknek. Vizsgálatokra ajánlottak köre: akiknél, vagy akiknek a családjában halmozottan előfordulnak a fenti tünetek.

 2. Hangulatzavarok

  A hangulati élet eltolódásait életünkben rövidebb időszakra vonatkozóan mindannyian megtapasztaltuk jókedv vagy szomorúság formájában.

 A depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvtelen, perspektíva nélkülivé válik), az érzelmek eltompulnak, (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak.

A felhangoltság szinte tükörképe a depressziónak. Jellemző, hogy a betegség szintű hangulati változáshoz nem kell külső ok, "magától" alakul ki. A jelenlegi gyógykezelési lehetőségek mellett jelentősen megrövidíthető egy-egy fázis, időtartama, azaz eredményesen kezelhető megbetegedésről van szó. Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő, dolgozó emberek, ha ilyet tapasztalnak, hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Az időben történő felismerés és kezelésbe vétel nem csak a beteg és közvetlen környezete helyzetét könnyíti, hanem gazdasági jelentősége is óriási, ugyanis a rokkantsághoz vezető úton a legelső okok közé tartozik ez a betegség.

 A megbetegedés típusai

 -         disztimia

-         depresszió

-         mánia

-         kevert forma

 Veszélyezettek köre

 Családban vérrokonok közötti előfordulás, felmenő ágon öngyilkosság.

 Kora tüntetek

 Az egyénre jellemző magtartási, hangulati állapotban, munka-és beszédtempóban bekövetkező indokolatlan megáltozottság, mely huzamosabb idő óta fennáll, amint az illető egyre csak nehezebben tud leplezni. A korai szakaszban már jellemző az önértékelés megváltozottsága és az alvászavar.

 Késői tünetek

 Disztimia estén a tünetek a depresszióban látottakhoz hasonlóak, de azoknál enyhébbek, viszont huzamosabban (legalább 2 éve!) fennállnak, már fiatal felnőttkorban kialakulhatnak és az életvezetésben nehézséget okoznak.

Depresszió esetén a hangulat tartósan nyomott, az örömkészség és érdeklődés fokozatosan csökken, majd elvész, a testi szellemi energia elfogy, fáradékonyság, nehezen gondolkodás, alvászavar, önbizalomhiány, bűnösségérzet, jelentéktelen cselekedetek felnagyítása, feleslegesség tudat, csüggedés és a jövőtől való félelem, étvágytalanság, a szexuális vágy csökkenése, típusos alvászavar (néhány órai alvás után megébredés, majd visszaalvási nehézség) alakulnak ki.

Mánia esetén a beteg tele van energiával, önértékelése kórosan fokozott, sok mindenbe belekezd, de nem fejezi be, gondolatai gyorsak, csapongóak, nehéz követni, örömteli, úgynevezett üresen indokolatlanul derűs, minden nagyon könnyen megy, keveset alszik, felfokozott a tempója, kritikai és erkölcsi funkciói károsak, öltözködése nem a korához vagy a helyzethez illő. Könnyen válik ingerülté, indulati megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok lehetnek. Jellemző a csapongó és felgyorsult beszéd, a viccelődésre, szójátékokra való hajlam, gyakran udvariatlan és oda nem illő trágárságok figyelhetők meg.

 Kevert forma esetén a fenti tünetek egy időben lehetnek jelen. Lehetséges, hogy az élet során mindig csak az egyik irányú zavar lép fel, de ismertek a váltakozóan hol depressziós, hol mániás, sőt az egy időben mindkét eltérést mutató megbetegedések is. A felmérés és a korai kezelésbe vétel, majd ezt követően a rendszeres gondozás nagyon fontos, a megfelelő folyamatos kezeléssel ugyanis megelőzhetők az állapotrosszabbodások.

 Drinfo