MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Lázcsillapítás a gyermekkorban

A láz általában a szervezetnek egy fertőzéssel szembeni védekező reakciója, miután a kórokozók szaporodását lassíthatja a környezetükben lévő hőmérséklet emelkedése, gyorsul a védekező apparátus munkája.

Normális testhőnek a 36,0- 37,0 C -ig terjedő tartományt tekintjük, 38,0 C-ig hőemelkedésről, felette lázról beszélünk, 39,0 C-felett magas lázról van szó.
A láz kísérő tünetei azonban károsíthatják a szervezet működését, gyorsul a szívverés, anyagcsere, nehezített lesz a légzés, károsodhat az agy működése is.


A legrosszindulatúbb esetben sokk keletkezhet, melynek kialakulásában a hőpangásnak tulajdonítanak nagy szerepet, ez pedig a hőleadás mesterséges megakadályozásával is létrejöhet. Ez utóbbi a lázas gyermek ill. akár a nem lázas csecsemő túlzott betakarásával is elérhető.
A testhőmérsékletet emeli a magas környezeti hőmérsékleten (pl. fürdő is), sok meleg ruhába öltöztetésen kívül a folyadékfelvétel elmaradása, fokozott izomaktivitás (betegség esetén a túlságosan hamar kezdett mozgás!) is.
Az előzőeken felül este mindig magasabb a testhőmérséklet, egyedi eltérések is lehetnek egyes gyerekek, főleg csecsemők normális testhőmérséklete között.
Emiatt célszerű az újszülöttek alaphőmérsékletét pár alkalommal megmérni, hogy legyen mihez viszonyítani ezt az értéket megbetegedés esetén, amennyiben a szokottnál kissé magasabbnak találják a hőmérsékletet, először meg kell itatni, majd biztosítani kell a megfelelő hőleadást (pl. kitakarás), ezek után vissza kell mérni a lázat.
A végbélben mért érték általában 0,5 -el magasabb a hónaljban mért értéknél.
Vírusfertőzések esetén lázcsillapításon kívül nincs szükség egyéb beavatkozásra, sőt az antibiotikumok adása káros is lehet, de 24, legkésőbb 48 óra múlva a láz fennállása esetén mindenképpen orvosi kontrollvizsgálatra van szükség.
Fokozott figyelmet kell fordítani bizonyos betegségekben szenvedőkre (pl. immunkárosodás) valamint az életkori sajátosságuknál fogva fokozottan rángógörcsre hajlamos csecsemőkre és kisgyermekekre.
A lázcsillapítás az utóbbi esetekben elsősegélyt is jelent, tehát nemcsak az egészségügyi személyzetnek, hanem bárkinek, főleg a szülőknek is kötelessége, miután a magára hagyott kezeletlen magas lázas gyermek súlyos károsodásokat szenvedhet az elmaradt segítség miatt.

A lázcsillapítás célja tehát a szövődmények megelőzése, a kísérő tünetek enyhítése és a magas testhőmérséklet csökkentése.

A hőemelkedést nem feltétlenül kell csökkenteni, csak bizonyos kellemetlen kísérő tünetek megléte, ill. különösen veszélyeztetett korcsoportok esetében.
A gyógyászat minden területén, így a lázcsillapítás esetében is az utóbbi időben kelleténél több hangsúly esett a gyógyszeres megoldásra, holott ezen szerek nem megfelelő alkalmazása esetén igen nagy károkat okozhatnak a szervezet megbetegedés miatt amúgy is megterhelt muködésében.

Tudatlanságból eredően hibásan, félve, vagy egyáltalán nem nyúlnak a fizikális lázcsillapító eljárásokhoz, pedig ezek az eljárások nemcsak hatásosak, önmagukban is, de megkímélik a szervezet méregtelenítő apparátusát a gyógyszerektől.

Hűtőfürdő esetén a mellig érő testhőmérsékletű vízbe helyezett beteg lábához engedjük fokozatosan a hideg vizet és lassan, kevergetve 30,0 -ig hűtjük le a vizet, közben a fejét is locsolgatjuk a hűvös vízzel, közben pedig folyamatosan emeljük a víz magasságát nyakig kb. 4-5 percig tartjuk benne a csecsemőt, 10-20 percenként ellenőrizzük a testhőmérsékletét.


Testborogatásnál ügyelni kell arra, hogy a ruha, amellyel a műveletet végezzük állottvizes legyen hónaljtól bokáig kell felrakni magas láz esetén, alacsonyabb láznál köldökig, és10-20 percenként, szükség esetén hamarabb lehet cserélni. A beteget soha nem szabad betakarni paplannal, takaróval, mert felemelkedik a hőmérséklete!

Szívbeteg vagy keringési zavarban szenvedő betegnél óvatosan szabad alkalmazni ezeket az eljárásokat. Abba kell hagyni, ha szája, bőre elkékül, remeg, szárazra kell törölni a testet ilyen esetben.

Lázas betegnél étrendjében emelni kell a szénhidrátok bevitelét, csökkenteni kell a nehezen emészthető ételek adását, mert az érzékeny bélenzimek muködésének károsodása miatt hányás, hasmenés alakulhat ki főleg a tejbontás szenved zavart, ezért a tejes ételeket lehetőleg kerüljük lázas betegség alatt.
  
  
védőnőlap