MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Fülzúgás

A fülzúgás latin neve tinnitus, amelynek jelentése csengés, zúgás. Olyan hang hallását jelenti a fülekben, ritkábban a fejben, ami nem kívülről ered.

 Az érintett időnként vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

A fülzúgás nem különálló betegség, hanem tünet, amelynek két formáját különböztetjük meg. Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető sztetoszkóppal. A szubjektív fülzúgás -ez a gyakoribb - mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető.

A fülzúgás klinikailag két formában jelenhet meg: fülzúgás halláscsökkenéssel és halláscsökkenés nélkül. Halláscsökkenéssel járó fülzúgást okozhat a hallójárat elzáródása, amely leggyakrabban fülzsír következtében lép fel, de a külső hallójárat gyulladása, idegen test bekerülése szintén fülzúgással jár. A középfül (dobhártya mögötti terület) betegségei, így a középfülgyulladások, a dobhártyán keletkezett lyuk, fülkürthurut, folyadék a fülben, akut és krónikus középfülgyulladások legtöbbször fülzúgással járnak. A halláscsökkenés nélküli fülzúgás legtöbbször nem fül eredetű betegség következménye. Ilyen például az állkapocsízületi betegség, a nyaki gerincoszlop, a vállizmok betegsége, kinőni nem tudó bölcsességfog, migrén, vérszegénység, érelmeszesedés, a fő ütőér szűkülete vagy daganata, cukorbetegség, anyagcsere-betegségek, fertőző betegségek, különböző keringési zavarok, élvezeti szerek használata.

A külső fül (fülkagyló és külső hallójárat) vezeti a hangokat a dobhártyához, ez a középfül kezdete. A külső hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben lévő hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) vezetik tovább a rezgéseket a belső fülbe. Az itt elhelyezkedő csiga szőrsejtjeiben (ezek érzéksejtek) alakul át az eddig mechanikus hangrezgés elektromos jelekké (ingerület), amelyek az agyban a hallóideg idegrostjain futnak tovább az agykéregig. Ennek során ezek a jelek továbbalakulnak és a hallópályán kívül egyéb fontos agyi területek felé is adnak információkat. Ma már tudjuk, hogy a fültől az agykéregig mintegy tizenöt olyen kritikus hely van, amely lehetőséget ad a fülzúgás kialakulására. A belső fülben található az egyensúlyért felelős szerv funkciózavarai is szédüléshez vezetnek. Elmondható, hogy a belső fül olyan egységes rendszert alkot, amely a fülzúgásért, a szédülésért és bizonyos hallászavarokért is felelős lehet.

A terápia a fülzúgás fennállásának időtartamától függ. Akut esetben fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges. A fülzúgás krónikus fennállása esetén (3 hónapnál régebben meglévő panaszoknál) a már hagyományosnak tekinthető gyógyszerek (leginkább az értágítók, keringésszabályozók) mellett egyre nagyobb és fontosabb szerepük lesz más jellegű gyógyszerkészítményeknek. A hagyományos értágító kezelés mellett egyre nagyobb tért hódítanak az antidepresszánsok.

Új és hatékony eljárás a TRT (Tinnitus Retraining Therapy) módszer, amely egy rózsazajt kibocsátó zajgenerátorból és speciális kiegészítő terápiákból (autogén tréning, hipnózis) áll. A zajgenerátor az agy tréningje által csökkenti a fülzúgást.

Nagyon jó hatásúak a természetes gyógymódok. Ilyenek a gyógynövénytermékek, ginkó-készítmények, antioxidánsok. Szép eredményeket lehet elérni akupunktúrával, manuálterápiával és egyes keleti gyógymódokkal (Thai Chi, meditáció, jóga). A kineziológiát is egyre gyakrabban és egyre nagyobb sikerrel használják a fülzúgás kezelésében.

A fülzúgás nagyon kínzó tünet. Az eredményes gyógyítás feltétele többféle eljárás (orvosi, természetgyógyászati) komplex, személyre szabott alkalmazása.

Dr. Szalai László