Fülzúgás nemcsak a fül, de sok esetben a vérképző rendszer, az idegrendszer, és igen gyakran a lélek betegségeiben is előfordulhat. Ennek megfelelően a beteg részletes kivizsgálásában és kezelésében is részt kell vennie a fül-orr-gégész orvos mellett a belgyógyásznak, a neurológusnak, a pszichiáternek, sok esetben pszichológusnak is.

A fülzúgás olyan hang hallása, melyet a beteg annak ellenére észlel, hogy a külvilágból nem jut hanginger a füléhez. A hangérzetek különbözőek lehetnek, mély vagy magas hangúak, állandóak vagy időszakosan jelentkezők. A beteg általában különböző ismert hangokhoz hasonlítja: berregéshez, csattogáshoz, suhogáshoz, sípoláshoz, búgáshoz, morajláshoz.
A fülzúgásnak sok kiváltó oka lehet, nők és férfiak azonos arányban érintettek.

A fülzúgás nem betegség, hanem tünet. Ez a tünet kellemetlen, sokszor elviselhetetlen. Okozhatja egyfelől a beteg hallószervében jelentkező spontán, kiváltó ok nélküli elektromos aktivitás, de oka lehet az előbbi aktivitást gátló felsőbb mechanizmusok sérülése is. Minden tartós fülzúgás esetében szükség van néhány orvosi vizsgálatra, hogy tisztázódjon, mi az oka a fülzúgásnak. Egyes esetekben az ok egyszerű kezeléssel megszüntethető, a többi esetben gyógyszeres vagy egyéb kezeléssel csökkenthető. Nagyon fontos, hogy a beteg megnyugodjék: a fülzúgás kellemetlen, de az esetek többségében nem életveszélyes betegség tünete.
A fülzúgást leggyakrabban a fül betegségei, működési zavarai okozzák. Ilyenkor általában - bár nem minden esetben - a fülzúgáshoz halláscsökkenés is társul, esetleg szédüléses panaszok is előfordulnak.
A fülzúgás az esetek többségében szubjektív, azaz csak a beteg hallja. Ritkán - pl. fülkörnyéki értágulatok, dobüregi izmok túlzott működése esetén - a beteg környezete is hallhatja a zúgást. Ekkor beszélünk objektív fülzörejről.

A fülzúgás okai

Leggyakrabban a fül betegségei okoznak fülzúgást. A legtöbb esetben az alábbiak fordulnak elő:
A hallójáratot elzáró fülzsírdugó
Hallójárat részleges vagy teljes elzáródása
Fülkürtműködési zavarok
Dobüregi izmok ritmusos összehúzódása (objektív fülzörej)
Középfülgyulladások
Hallócsontláncolat mozgászavara, dobüregi hegesedések
Méničre betegség (a belső fülben lévő folyadék felszaporodása)
Jóindulatú hallóideg-daganat (több más tünettel együtt)
Akut (heveny) vagy krónikus zajártalom
Akut (heveny) halláscsökkenés (vírusos, keringési vagy ismeretlen eredetű)
Gyógyszerek halláskárosító hatásának kísérőjelensége lehet
Belsőfül-bevérzés tünete (több más tünettel együtt)
Keszonbetegség
Fülkörnyék betegségei

Fültájéki aneurysma, tágult ér surranó hangja
Orrgaratban lévő betegségek
Rágóízületi betegségek

Számos belgyógyászati betegség okozhat fülzúgást. Ezek gyógyítása vagy javítása kapcsán a fülzúgásos panaszok csökkennek.
Magas és alacsony vérnyomás
Érelmeszesedés
Vérszegénység
Változókor (klimax)
Mérgezések
Túlzott alkohol és kávéfogyasztás
Vírusbetegségek
Májbetegségek
Vesebetegségek
Ideg és elmegyógyászati betegségek gyakran okoznak vérellátási zavart a belső fülben, és így fülzúgást okozhatnak. Sok esetben pszichés betegség, a szorongás és a depresszió kapcsán alakul ki erős fülzúgás.
Hátsó agyi területi keringészavar
Sclerosis multiplex
Egyéb idegrendszeri betegségek
Szorongás, depresszió

Először is: mielőbb forduljon orvoshoz! Az esetek többségében a zúgásnak banális, könnyen megszüntethető oka van. Felesleges otthon ülni és szorongani azért, hogy vajon mi oka lehet a kellemetlen tünetnek. A legtöbb fülzúgást előidéző betegség jól kezelhető, és a szorongás, az idegesség, a befelé fordulás, önmagunk fokozott megfigyelése csak fokozza a fülzúgásos panaszokat.
A fül-orr-gégész a fülzúgást panaszoló betegen először általános fül-orr-gégészeti vizsgálatot, majd - amennyiben szükségesnek ítéli - speciális hallásvizsgálatokat végez. Bizonyos esetekben megvizsgálja azt is, hogy milyen hang hallgatásával nyomható el a fülzúgás.
Ezt követően további szükség szerinti vizsgálatokat javasolhat (pl. vérkép, belgyógyászat, ideggyógyászat) esetleges további okok kizárására.

A fülzúgás okának megkeresése után a betegek egy részénél lehetőség van a kiváltó ok megszüntetésére. Ilyen eset pl. a hallójáratot elzáró fülzsír eltávolítása, a fülkürt működési zavarának megszüntetése, a középfülgyulladás meggyógyítása.
A belső fülből kiinduló zúgás megszüntetése már kicsit nehezebb feladat. Ilyenkor keringésjavító gyógyszerek szájon keresztüli tartós szedésére, intravénás infúziók, esetleg fülbe adott injekciók adására kerülhet sor.
A kezelést sok esetben az ideggyógyász kiegészítheti feszültségcsökkentők, hangulatjavítók adásával. Bizonyos esetekben speciálisan erre képzett szakembereket is bevonhat az orvos a beteg kezelésébe. A gyógyszeres kezelés sikertelensége esetén speciális kezelési lehetőségek is vannak - fülész, audiológus, pszichológus, akusztikus együttműködésével. Ezen kezeléseknek az az alapja, hogy a hallásélmény kétdimenziós. A hallószerv érzékeli a hang frekvenciáját és intenzitását, és bizonyos, érzelmi életben is szerepet játszó agyi struktúrák befolyásolják, hogy a fül által regisztrált hang milyen hangulati állapotot hoz létre. Egyszerűbben: a hallás a fül és az agy közös műve.
Attól függően, hogy mi a fülzúgás kiváltó oka, gyakran több, különböző szakterületet képviselő orvos együttműködésére is szükség van. A fülzúgás komplex kezelése sok esetben hosszan tartó kezelési folyamat, több orvos és esetleg pszichológus együttes munkáját követeli meg, és csak jól együttműködő betegen vezet sikerre.

Dr. Szirma Ágnes