Mit tehetünk a vesekövek ellen

Gyakoriságánál fogva a vesekövesség sajnos népbetegségnek számít. Előfordulását tekintve a csúcs 18 és 45 év között van, és több férfit érint, mint nőt. Már a laikusok is jól ismerik a jellemző panaszokat: vérvizelés, kínzó deréktáji fájdalom, amely az azonos oldali lágyéktájra sugárzik. Természetesen nem mindig a "klasszikus formában" jelentkeznek a tünetek, kialakulásukat sok tényező befolyásolja.

Hazánk lakosságának jelentős részét érinti a vesekövesség, érdemes tehát megvizsgálnunk, hogyan is alakulnak ki a kövek, és melyek a betegség legfontosabb tünetei.
Tudnunk kell, hogy a vese üregrendszerében és a húgyvezetékben levő kövek irritálhatják a nyálkahártyát, a húgyutakban levő simaizomzat görcsét okozhatják (amely egyéb reflexjelenségekkel járhat együtt), sőt a vizelet elfolyását is akadályozhatják, illetve súlyos esetben teljes vizeletelzáródást okozhatnak. Sok minden függ viszont attól, hogy a kő hol helyezkedik el, mekkora, milyen az alakja, mérete, felülete, illetve a vizelet befertőződött-e. Előfordulhat az is, hogy az egyén mit sem tud vesekövességéről, csak a vizelés közben távozó kő hívja fel rá a figyelmét. Legsúlyosabb esetben pedig a klasszikus tünetek jelentkezhetnek: deréktáji fájdalom, kezdetben vérvizelés, majd teljes vizeletelakadás, láz, hidegrázás.
A vérvizelést mindig nagyon komolyan kell venni! A vérvizelés okának tisztázása az orvos fontos feladata, hisz számos gyulladás, illetve daganat okozhatja. Azt is tudnunk kell, hogy bár a szabad szemmel látható vérvizelést saját magunk is észrevesszük, az úgynevezett mikroszkópos vérvizelést csak a laboratóriumi vizsgálat mutatja ki.

Fájdalmas felismerés

Mindig a tünetek tisztázása a legfontosabb feladat. Az orvosnak meg kell tudnia, hogy a páciensnek voltak-e már korábban is hasonló panaszai, előfordult-e valaha vérvizelése, esetleg ürített-e követ, illetve emiatt vizsgálták-e már, analizálták-e a követ, gyakran alakulnak-e ki húgyúti fertőzései, milyen családi betegségekről tud (vesekő, hormonbetegségek, mellékpajzsmirigy-betegség stb.), illetve milyenek a táplálkozási szokásai.

Vizsgálatok

Mindezek után a laboratóriumi vizsgálatok következnek: vérvizsgálat, amikor a vérben levő nátrium, kálium, kalcium, foszfor és húgysav vesefunkciós értékeit elemezzük; illetve a vizeletvizsgálat, amelynek során a vizelet vegyhatását, fertőzöttségét, kalcium- és foszfátürítését, kristálytartalmát stb. ellenőrizzük.
További egyszerű és nem fájdalmas módszer az ultrahangvizsgálat, amely által közvetlen vagy közvetett jelekkel kimutathatók a kövek, illetve a vizeletelfolyás akadálya.
Kiegészítő vizsgálat a kontrasztanyag vénás beadása után készített röntgenfelvétel.
Nagyon fontos a spontán távozó vagy mesterségesen eltávolított kövek azonosítása, ebből következtethetünk ugyanis az esetleg fennálló anyagcserezavarra. Megkülönböztetünk kalcium-, húgysav-, struvit- (magnézium-ammónium-foszfát) és cisztinköveket. Ezek közül leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek, kb. 60%-ban, ezt követik a struvitkövek, nagyjából 25%-ban, majd pedig a húgysav- és urátkövek, mintegy 10%-ban.

A tettes visszatér...

Sajnos az első veseköves epizód utáni 2-3 éven belül a betegek 40%-ának, 7-10 éven belül kb. 75%-ának térnek vissza a panaszai. Kis százalékuk marad csak kőmentes. Ezért fontos az ilyen betegek felvilágosítása, hogy fogyasszanak napi 3 liter folyadékot, sőt lehetőleg éjszaka is igyanak, mivel ez a vizelet koncentrálódásának időszaka. Az étrendi változtatások közül csak annyi bizonyított, hogy a fehérje- és a sóbevitel mérséklése csökkenti a vesekő kiújulását. Az első kő távozása után néhány hónappal pedig tanácsos teljes körű anyagcsere-kivizsgálást végezni.

"Elsősegély"

Mit tegyen az a beteg, akinél a fent leírt tünetek jelentkeznek?

Fontos a heves fájdalom mérséklése görcsoldóval (pl. No-Spa), illetve fájdalomcsillapítóval (pl. Algopyrin), de hányinger esetén annak csillapítása is szükségessé válik. Lényeges a bő folyadékfogyasztás és a kő távozásának elősegítésére a mozgás, az ugrálás.
Természetesen szakszerű orvosi segítség, diagnózis is szükséges, emiatt a beteg forduljon urológushoz, belgyógyászhoz vagy háziorvosához a tünetek pontos tisztázása érdekében, illetve azért, hogy a kezelést megbeszéljék.

Tenni vagy nem tenni?

A továbbiakban azt kell eldönteni, hogy várhatunk-e a kő spontán távozására, oldható-e a kő, vagy pedig egyéb beavatkozásra van szükség (kőzúzás, eszközös kőeltávolítás, műtét).
A kő spontán távozása elősegíthető a fent említett görcsoldókkal, fájdalomcsillapítókkal, bő folyadékfogyasztással, illetve testmozgással. A további kezelést már bízzuk szakemberre!

Kezelési lehetőségek

Húgysavkövek esetén a kőoldás sikeres lehet.
A kőeltávolítás lehetséges formái: pl. az ESWL-kezelés, amely a testen kívül gerjesztett lökéshullámmal megrepeszti a követ (ez az úgynevezett kőzúzás); illetve az ún. endoszkópos kőeltávolítás, amely történhet a bőrön keresztül vagy a húgycsövön bevezetett eszköz segítségével.
Nyílt műtét ma már alig történik kő miatt.

Megelőzhető-e a vesekő kialakulása?

Nagyon fontos a bő folyadékfogyasztás! A húgyúti fertőzéseket antibiotikummal, illetve vizeletsavanyítókkal lehet kezelni.
Kalcium-oxalát kövek esetén csak mérsékelten szabad tejet, sóskát, csokoládét, kávét fogyasztani. Húgysavkövek kialakulásakor nem ajánlatos a belsőségek, vörös húsok (marha, disznó) fogyasztása, a purinszegény diéta érdekében pedig részesítsük előnyben a növényi táplálékokat.

Dr. Jakab Csilla