Amit a rheumás betegségekről tudni kell

Rheumatoid arthritis

Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak "kisízületein" és a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás, melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni. Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri.

Korai tünetek

Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak. Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett, úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt ott izzik a parázs.

Hová vezet a betegség?

A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást, szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé válhat.

Mi változott az elmúlt néhány évben?

Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki.

Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata?

Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást, azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem mérhető annak előnyeivel.

Mi a fizioterápia jelentősége a rheumatoid arthritisben?

A gyulladásos folyamat fizioterápiával nem befolyásolható, de az ilyen kezelések segítenek megőrizni az ízületek mozgástartományát, javítják a közérzetet, csökkentik a fájdalmat.

Mit tegyünk, ha ízületi gyulladásra utaló tüneteket észlelünk?

Enyhe tünetek esetén is forduljon háziorvosához, aki dönt arról, hogy van-e szakorvosi kivizsgálásra és ellátásra szüksége. Ha a tünetek 6 hét után még mindig fennállnak, vagy rendszeresen gyulladáscsökkentő szedését teszik szükségessé, akkor már szinte bizonyos, hogy betegsége krónikus természetű, várhatóan nem fog meggyógyulni, ezért szakorvosi gyakorlatot igénylő kezelésre van szükség.

Dr.Gál János