A vér élettana

A vérlemeezkék élet és k .élettana véralvadás menete, zavarai: Vérlemezkék(trombociták) 2.5-3 mikro méter átmérőjű képletek melyek a csontvelőben képződnek. A vérkeringésben 9-11 napig élnek majd a RES-be kerülnek.A véralvadás szempontjából 2 anyag: tromboszterin,tromboxán található a vérlemezkékben. Kis érfal sérülések esetén athézio és agregáció eredményeként trombocita trombus keletkezik amely mint 1 dugó elzárja a sérült részt. Athézio: vérlemezkék a kollagén rostjaihoz tapadnak. Agregácio a sejtek összecsapódnak.

Vérzési idő: Sérüléstől a trombocia trombus keletkezéséig eltelt idő.

 Véralvadási idő: Vérvétletől véralvadék keletkezéséig eltelt idő.

Véralvadás menete: Lényege a plazmában lévő oldott fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakulása 4 fázis: érösszehúzódás(szereotonin hat. A sérült szövetekből tromboplasztin szabadul fel amely aktiválja a protonbint és ezzel lehetővé teszi a nagyobb vérveszteség elkerülését) trombocita fázis(az athézis és agregáció hat. Adp szab fel amely elősegíti a tromboplasztin felszab.) alvadás fő fázisa(a májban XII hageman faktor aktiválódik és hatására trombin képződik melynek köv. a fibrinogén fibrinné alakul.) fibrinolizis(a véralvadék összehúzódik savót présel ki magából és megkezdődik a fibrin feloldása) Zavarai:

Trombózis: A vér érpályájába nem kívánatos megalvadás trombózis alakul ki.Okai: a vér alvadékonyságának fokozódása, erek falát bélelő sejtréteg sima felszíne megváltozik, keringés lelassulása pangása =>embólia. Vérzékenység: trombocitoperia: csökken a csontvelői vérképzés , véralvadási faktorok hiánya.haemophilia; disseminát intravasculáris koagulopathia

Minőségi és mennyiségi vérkép,kóros eltérései,kóros vörös vérsejt alakok A vér folyékony kötőszövet amely vörös vérsejtekből, fehér vérsejtekből, vérlemezkékből, sejtközötti állományból vérplazmából épül fel. Vörös vérsejtek képzése:csontvelő, össejtből proeritroblast keletkezik majd miután elveszti sejtmagját és megjelenik a hemoglobin kialakul az erytrocyta(vörös vérsejt) korong alaku képlet 34% hemoglobint tartalmaz. Feladata az o2 szállítása. Nincs sejtmagja szaporodásra nem képes perifériás vérben. Hemoglobin 150-160g/L. A hemoglobin molekula 4 alegységből épül fel. Minden alegységhez tartozik 1 protoporfirin-vaskomplex. Lebontása: élettartama 120 nap a lépben szétesnek miközben a hemoglobin kiszabadul belőlük. Egyik része a széklettel ürül a másik felszívódik és a májba kerül vissza.

Kóros eltérések: Anaemia ebben az esetben a vörös vérsejtek száma ill a hemoglobin koncentrációja lecsökken. Vashiányos anaemia,vérvesztésés anaemia, hemolitikus anaemia Polycitemia(a vörösvérsejtek száma ill. a hemoglobin koncentrációja megnő).

Fehérvérsejtek: képzése történhet a csontvelőben és a nyirokszervekben. Feladata a szervezet védekezőmechanizmusának biztosítása. Sejtmagjuk van de citocentrumuk nincs.

 Fehér vérsejtek fejl.: 1 granulocyták fejl. : a mieloblasztból indul ki amiből a promielocyta alakul ki, további sejtosztódás=>myelocyta plazmájában a neutrofil eozinofil v. bazofil szemcsék. Monocyták fejl: monoblasrokból promonocyták lesznek utolsó osztodóképes sejtek feladatuk a fagocitált részecskék emésztése 24 óra után a szövetekbe jut. A megalokaryocyták kialakulása: is a vöröscsontvelőben történik. Limfocyták(nyiroksejtek): immunrendszer elemei melyek a nyirokszervekben képződnek. Eredetük szerin T és B limficiták. Kóros eltérések: Leukopénia: Fehér vérsejtek száma 4-G/L alá csökken. Granulocitopénia: csontvelőártalmak, Limfopénia, leukocitózis(gyulladás hatására 10G/L fölé emelkedik a fehér vérsejtek száma) Granulocytózis(Neutrofil granulociták száma megnő) Leukémia(a csontvelp vagy nyirokrendszer rosszindulatu burjánzásának köv. feladatukat ellátni képtelen éretlen fehérvérsejtek kerülnek a vérbe akut ill. kónikus mieloid és limfoid leukémiát) vérplazma: a vér folyékony sejtközötti állománya amely alvadás során vérsavót présel ki magából alkotó elemei: szervetlen(N,K,Ca,Mg,Cl,Fe) szerves(fehérje, glükóz, lipidek)  Kvantitatív(mennyiségi) miből mennyit tartalmaz, Kvalitatív(minőségi) milyenségéről ad képet.

Az emberi vércsoportok és meghatározásuk öröklődésük a tranzfúzió és szabályai: Az emberi vörösvértestek 2 fajta fehérje természetű un. Agglutinogéneket tartalmaznak melyeket A és B ?vel jelölünk attól függően hogy az egyén vörö vértestjei melyik agglutinogét tartalmazzásk 4 féle vércsop. Különböztetünk meg A;B;AB;0, A vérszérum ezen kívül olyan ellenanyagot Agglutinint is tartalmazhat amelyet a megfelelő agglutinogénnel összehozva kicsapódás agglutináció következhet be. Vérátömlesztéshez vértanzfúzióhoz csak AB0 és rh azonos vért szabad felhasználni mivel egyébb esetekben vérrögök keletkezhetnek. Végszükség esetén 0-s vért mindenkinek adhatunk Ab vércsoportot pedig mindenkitől kaphatunk. A vcs. Antigén:A antitest: anti B; B vcs. Fordítva. AB vcs antigén AésB nincs antitest. 0 vcs. Nincs antigén antitest A és B. Rh(d) vércsoport rendszer az emberek 85 %-a vörös vértestjei D antigént tartalmaznak amit Rh faktornak nevezünk. Rh+ esetén az erős antigenitású D antigénről beszélünk. Míg Rh- esetén a vörös vértestek felszínéről ez nem mutatható ki. Ha a D antigén Rh- egyénbe jut akkor megkezdődik az ellenanyag term. És fokozódik a vörösvértestek szétesése (anya-magzat)