 |
|
30 kérdés és válasz , allergiásoknak
1. Milyen sport ajánlható allergiásoknak?
Az egyéni érzékenység és a betegség súlyossága alapján kell mérlegelni a körülményeket. Gondolni kell például arra, hogy a tornatermekben sok lehet a poratka, esetleg a penészgomba, a szabadban űzött sportágaknál viszont számítani kell a pollenek allergizáló hatására, tehát akik ezekre érzékenyek, ennek megfelelően döntsenek. Érdemes hát körülnézni! Azok, akik a háziállatok szőrére allergiásak, nyilván ne válasszanak lovassportot. Legnagyobb körültekintésre az asztmásoknak van szükségük: számukra általában az úszást szokták javasolni, mert ez vált ki a legritkábban asztmás rohamot, és a meleg, páradús uszoda jó hatással van a betegségükre. Az ekcéma viszont az erősen klóros víz hatására rosszabbodhat.
2. Hogyan öltözködjenek az allergiás betegek?
Az időjárásnak és a körülményeknek megfelelő, szellős, kényelmes, laza ruhanemű ajánlható. Kerüljék viszont az esetleg irritáló textíliákat, a gyapjút, a selymet, a műszálat, a valódi tollal töltött kabátot, prémeket, helyette a pamutruházat javasolt. A bizsuk, az övek nikkelcsatjai könnyen kontaktekcémát okozhatnak. Bőrallergiásoknál az izzadság fokozhatja a panaszokat, ezért nedvszívó, laza, réteges öltözködésre törekedjenek, sem a túl meleg, sem a túl szoros öltözet nem megfelelő. Nem mindegy, milyen mosószer-maradványok kerülnek a ruhával a bőr közelébe. Az öblítőszereket lehetőleg hagyjuk el.
3. Öröklődik-e az allergia?
Igen, a statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel lesz allergiás az a gyermek, akinek egyik vagy mindkét szülője allergiás. Ha csak az egyik szülő érintett, 30, ha mind a kettő, akkor mintegy 60 százalék az esély arra, hogy a gyerekben is kifejlődik a túlérzékenység.
4. Milyen esetekben hatásos az allergénnel végzett immunterápia vagy hiposzenzibilizáció?
Az allergén immunterápia lényege, hogy a szervezetet fokozatosan hozzászoktatja az allergénhez annak érdekében, hogy csökkenjen, illetve megszűnjön ellene az ellenanyag termelődése. A legegyértelműbb eredményeket a darázs- és méhméreg-allergia esetében hozta ez az eljárás: a 3-5 éves kúra hatására a betegek 85-95 százaléka válik tünetmentessé.
5. Van-e mellékhatása vagy veszélye a hiposzenzibilizáló kezelésnek?
Általában veszélytelen az injekciókúra, de a tűszúrás helyén rendszerint enyhe gyulladás, ritkán erős helyi reakció keletkezik, ami kellemetlen. A szájon át szedhető készítmények esetén még kevesebb a mellékhatás. A kezelés kapcsán allergiás reakció előfordulhat, a legenyhébb tünetektől annak legsúlyosabb formája, az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakcióig, ez azonban csak nagyon ritkán alakul ki. A kezelés biztonsága érdekében a hiposzenzibilizáció injekciós formáját csak megfelelő felszereltségű rendelőben végezheti a szakorvos. Az elmúlt húsz évben a terápiával nyert tapasztalatoknak, a szigorú előírásoknak és a készítmények jó minőségének hála, a kezelés már biztonságosnak tekinthető.
6. Elmúlhat-e a gyerekkori allergia?
A legtöbb ételallergia, így a tehéntej-, a szója-, a búzaallergia és viszonylag hosszabb idő után a tojásallergia speciális étrend alkalmazása mellett általában elmúlik, de az allergiás hajlam megmarad. A földimogyoró és egyéb olajos magvak, valamint a hal által kiváltott érzékenység tartósabb bizonyul, akár egész életen át megmaradhat. A légúti allergiákról az mondható el, hogy minél fiatalabb korban jelentkezik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy megmarad kamaszkorra, illetve felnőttkorra. A késői kamaszkorban induló szénanátha felnőttkorban is meg szokott maradni, azonban a kor előrehaladtával a panaszok enyhülnek.
7. Szabad-e reménykedni a gyermekkori allergiás asztma elmúlásában?
Igen. A legtöbb asztmás 18 éves korára ?kinövi? betegségét, bár csak mintegy 35 százalékuknál szűnik meg végérvényesen. Sokuknál ugyan még kiújulhat, ennek valószínűsége azonban a kor előrehaladtával csökken.
8. A felnőttkorban kezdődő allergia elmúlhat-e még?
Igen, bár a hajlam ebben az esetben is marad. Az évek múlásával egyre csökken az allergiás megbetegedések kialakulásának esélye.
9. Hogyan lesz a táplálékallergiából, az allergiás náthából allergiás asztma?
Az allergénekkel szemben mutatott érzékenység (táplálékallergia, allergiás nátha) és a gyermekkori asztma kialakulása között egyértelműen kimutatható az összefüggés, a gyermekkori asztma azonban kinőhető. Felnőttkorban inkább az allergiás nátha asztmává fejlődése jellemző.
10. Hogyan lehet megszabadulni a poratkától, hiszen minden textíliától nem lehet megválni?
A poratka a viszonylag párás (65-80 % páratartalmú), meleg helyeket kedveli, úgyhogy allergiásoknak a mérsékelt páratartalom és a 18-20 ?C lakáshőmérséklet a legmegfelelőbb. Szellőztessen gyakran! Nem kell minden textilt eltávolítani a lakásból, viszont gyakran kell ezeket mosni, tisztítani, tehát az anyaguk legyen ennek megfelelő (a szőnyegekre is vonatkozik). Az allergént át nem eresztő anyagból készült ágyneműhuzatok szintén jó szolgálatot tehetnek, és a bőr-, műbőr kárpiton sem tud megtelepedni a poratka. Lehetőleg naponta kell port törölgetni nedves ronggyal, és porszívózni hepa-filterrel ellátott porszívóval. A hepa-filteres porszívó használata, a portörlés és a textíliák gyakori mosása elég jól csökkenti az allergiát okozó atkaürülék mennyiségét.
11. Hagy-e maradandó elváltozásokat a légutakban az allergiás az asztma?
Gyermekkori asztma esetén a mindennapi életben észlelhető változás az asztma elmúlása után általában nem marad fenn, bár előfordulhat, hogy a fizikai terhelhetőség csökken. A felnőttkori asztma maradandó betegség, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel a beteg teljes, aktív életet élhet. Régen fennálló, súlyos asztma esetén a tüdőben az állandó gyulladás miatt a hörgők rugalmatlanabbak lesznek, a hörgőszűkület állandósulhat. A dohányzóknál a dohányfüst káros anyagai és az asztmás gyulladás erősítik egymás romboló hatását.
12. Okozhat-e az allergia hangulatváltozást, fáradtságot?
Az allergiás náthás és asztmás betegek gyakran panaszkodnak fáradtságra és ingerlékenységre, főleg az allergén-terhelés, például a pollenszezon csúcsidejében vagy nyugtató hatású antihisztaminok szedése kapcsán. Nem maga az allergia okozza a fáradtságot, ingerlékenységet, hanem az allergiás nátha miatti, gátolt orrlégzés, asztmásoknál pedig a nehézlégzéses időszakok zavarják az éjszakai nyugalmat, s az ebből fakadó kialvatlanság okozza a már említett járulékos tüneteket.
13. Reggel vagy este tanácsos bevenni az asztma elleni gyógyszereket?
Az asztmás tünetek többnyire a kora reggeli órákban a legsúlyosabbak, amikor a legalacsonyabb a kortizolszint a szervezetben. Az asztma elleni gyógyszerek legtöbbjét naponta kétszer kell bevenni vagy belélegezni, felkelés után és lefekvés előtt. A hosszú hatású hörgőtágítókat este célszerű alkalmazni, és így a hajnali időszakban is tart még hatásuk. A leukotrién antagonista gyógyszereket a legjobb hatás elérése érdekében szintén este kell bevenni.
14. Hasznosak-e az ionizáló és páramentesítő készülékek?
Vitatott az ionizálók hasznossága az allergia ellen, viszont a páramentesítés hasznos lehet, mert ha sikerül a relatív páratartalmat 60 százalék alá csökkenteni, az nem kedvez az atkák életfeltételeinek.
15. Szabad-e antihisztamint szedni terhesség és szoptatás esetén?
A gyógyszercégek óvatosságból azt az álláspontot képviselik, miszerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok egyelőre nem elegendőek annak kimondására, hogy terhesség alatt az antihisztaminok nyugodtan szedhetők. Létezik olyan készítmény, mely a terhesség második harmadától kezdve a haszon és a kockázat mérlegelésével szedhető, ennek eldöntése azonban orvosi feladat. Amennyiben terhesség alatt gyógyszerszedésre szorul, feltétlenül konzultáljon orvosával vagy gyógyszerészével. Az antihisztaminok átjutnak az anyatejbe, így használatuk szoptató anyáknak nem ajánlott.
16. Kinőhetik-e a gyerekek az anafilaxiás sokkra való hajlamot?
A méh- és a darázscsípésre allergiás gyerekeknek ötven százalékos az esélye arra, hogy kinőjék az allergiát. A földimogyoróra érzékeny gyerekek mintegy húsz százalékának az érzékenysége 18 éves korra megszűnik, de biztonságosabb azt feltételezni, hogy az állapot egész életen át megmarad.
17. Mi a teendő az allergiás gyermek oltásakor?
Az oltás általában nem okoz problémát, azonban körültekintőnek kell lenni, amennyiben a gyermek tojásallergiás. Ha a tojásallergia korábban váltott már ki tüneteket, és mégis szükséges a tojásfehérjét tartalmazó oltás beadása, akkor ezt kórházban tanácsos elvégezni. Az oltóanyaggal bőrpróba is végezhető a gyermeknél, és ha nem jön létre reakció, akkor beadható a vakcina. Ha viszont az oltóanyag a bőrpróba során reakciót vált ki, akkor érdemes más oltóanyagot keresni. Amennyiben nincs alternatíva, akkor mérlegelni kell, hogy mi jár nagyobb kockázattal, a gyerek beoltása vagy az oltás elmaradása.
18. Meddig érdemes szoptatni, hogy gyermekemnél a lehető legkisebb legyen az esélye az allergiának?
Lehetőleg hat hónapig kell szoptatni, az immunrendszernek ennyi időre mindenképp szüksége volna, a további szoptatásnak azonban már nincs kimutatható hatása az allergia-megelőzésre. Amennyiben valamilyen okból nem sikerül fél éven át szoptatni, ügyelni kell arra, hogy a kicsi allergénmentes, ún. hidrolizált tápszert kapjon.
Az elmondottak az atópiás, azaz allergiára hajlamos szülők esetében különösen fontosak.
19. Hogyan hat a passzív dohányzás a gyermekkori allergia kialakulására?
A várandósság idején ne dohányozzanak a kismama közelében, és ő maga se dohányozzék, mert ez bizony nagyon jelentős kockázati tényező a fejlődő magzat szempontjából, különösen az allergiára hajlamos (atópiás) gyermekek estében sokszorozza meg a betegség kialakulásának valószínűségét. A gyermekkorban elszenvedett passzív dohányzás a légutak károsodása miatt szintén jelentősen növeli az allergia kialakulásának veszélyét.
20. Milyen élelmiszer-adalékanyagok okoznak leggyakrabban légúti allergiát, asztmát?
Sokan reagálnak szénanáthával, az asztma rosszabbodásával a szulfitokra, amelyek borban, káposztás ételekben vannak, a szalicilátokra vagy aszpirinhez hasonló anyagokra, a hisztaminra, melyek a vörös- és fehérborban, a szalámiban, a sajtban, a tonhalban, a lazac-ételekben találhatók. Az E-számok nem feltétlenül jelentenek mesterséges, káros vagy allergén anyagokat, a C-vitaminnak is van megfelelő E-száma.
21. Igaz-e hogy az allergiás náthából sokszor asztma lesz, miért?
Valóban így van, az összefüggés egyértelműen kimutatható, az allergiás náthások mintegy 40%-ánál előbb-utóbb asztmás tünetek is jelentkeznek. S hogy miért? Egyrészt az allergének közvetlenül is okozhatnak allergiás asztmát. További valószínű magyarázat, hogy az eldugult orr miatt a beteg a száján veszi a levegőt, és így az allergének akadálytalanul juthatnak be az alsó légutakba, a tüdőbe. Végül az orr-nyálkahártya krónikus gyulladása bonyolult szabályozási körrel valamennyi légúti nyálkahártya nyáktermelését megnöveli. Az orrüregi váladék bejutása az alsó légutakba szintén okozhat hörgőgyulladást.
22. Egy ideje gyakran ered el az orrom vére. Okozhatják-e az orrba juttatott sprayk?
Az ún. nazális, vagyis orrnyálkahártyára juttatott szteroidok használóinak 10 százalékánál jelentkezik orrvérzés. E mellékhatás valószínűleg a beteg hajlamától függ.
23. Lehet, hogy az alkoholra vagyok allergiás? Hol folyik tőle az orrom, hol pedig eldugul
Ilyenkor nem maga az alkohol okoz allergiát. Az orrtünetek egyrészt az alkohol közismert értágító hatásával, másrészt például a borban lévő szulfitokkal és hisztaminnal vannak összefüggésben. A szulfit esetében valóban lehet szó allergiáról. A bor kénezését a hordó fertőtlenítésére és a bor színének megtartására használják a borászok. Az égetett szeszek, likőrök ilyen szempontból nem okoznak problémát. A bortól szénanáthásoknak ünnepi koccintáshoz házilag, kimosható üvegballonban erjesztett, kénezés nélkül készült bort kell beszerezniük, próbálkozhatnak bioborokkal is. Az alkohol gátolja a hisztamint bontó enzim működését, ez is oka lehet az ilyen típusú panaszoknak.
24. Mitől van az, hogy hol az egyik orrlyukam dugul el, hol a másik?
A jelenség oka, hogy legtöbbünknél orrlyukaink egy természetes ritmus szerint működnek. A nyálkahártyák duzzanatát és az orrdugulást a vénás erek telítettsége okozza. Az orrciklust tehát ezeknek a két orrfélben zajló, váltakozó telítődése és kiürülése okozza. Az orrciklus 4-12 órás váltásban zajlik.
25. Allergiás kötőhártya-gyulladásom van, hogyan tudnék ismét kontaktlencsét hordani?
A tünetek elmúlásáig nem célszerű a kontaktlencse-viselés. Utána a szemorvos tanácsát kell kérni, hogy viselhető-e a régi lencse. Valószínűleg újat kell csináltatni. Az új lencse az allergiás időszakban egyszerre rövidebb ideig legyen bent, illetve csak indokolt esetben ? például vízitúrához, sportoláshoz tanácsos használni -, és nagyon gondosan kell tisztítani.
26. Mely allergének okozhatnak leginkább anafilaxiás sokkot?
Leggyakoribb ok a penicillin-érzékenység, de gyakran okoz anafilaxiát a darázs- és méhcsípéskor a szervezetbe jutó méreg is. Veszélyes lehet továbbá a latexallergia, valamint egyes ételallergének is erős reakciót válthat ki. Ilyenek például a földimogyoró, a kagyló, a tojás és a zeller. A különböző kórházi kezelések is számos kockázatot rejthetnek magukban (pl. latex allergia), ezért is fontos, hogy mindegy, milyen egyéb betegségről van szó, a kezelőorvost mindig tájékoztatni kell a fennálló allergiáról vagy ismert allergiás hajlamról.
27. Hogyan lehet megelőzni az anafilaxiás sokkot?
A sokk teljesen váratlanul felléphet, ezért is fontos, hogy az ember tájékozott legyen, mely allergének kapcsán áll fönn leginkább ennek veszélye. Azokat a betegeket, akiknél ismétlődő anafilaxiás rosszullétek léptek fel, saját kezűleg is könnyen beadható adreanlin-injekcióval látják el, és megtanítják őket, illetve hozzátartozóikat ennek helyes használatára. Az injekció elsősegélyként szolgál, a beadás után azonban nem szabad elmulasztani az orvos mielőbbi felkeresését, mivel néhány órával később újra jelentkezhet életveszélyes reakció.
28. Nem értem, miért írt fel az orvos antibiotikumot az ekcémámra.
A szájon át adott antibiotikum indokolt lehet, mert megelőzhető vele, hogy fertőzés hatására az ekcéma súlyosabbá váljon. A Staphylococcus aureus fertőzés például jellegzetesen súlyosbítja a tüneteket.
29. Miért csak a nyers gyümölcs allergén, a lekvártól nem vagyok allergiás?
A gyümölcsfehérjék szerkezete hőhatásra megváltozik, így már nem ismeri őket föl az immunrendszer allergénnek.
30. Okozhat-e élelmiszer kontaktekcémát vagy -allergiát?
Bizonyos ételek a bennük lévő irritáló anyagok vagy a hisztamin miatt okozhatnak helyi tüneteket, ezért a paprika vagy a szalámikban lévő hisztamin például kipirosíthatja a száj környékét. Az ekcéma is rosszabbodhat bizonyos ételek fogyasztása után, de többnyire nem a közvetlen érintkezés miatt, hanem a szervezet egészét érintő reakció folytán.
Életmód
|
|
 |
