A fogcsikorgatásról

Általában alig várjuk a nyugodt pihenés óráit a napi lótás-futás után, fáradtan fekszünk le este. Azt gondolhatnánk, elég kimerültek vagyunk ahhoz, hogy az elnyújtózás után nem sokkal mély álomba merüljünk. Vagy mégsem? Sok minden okozhat alvászavart, az egyik legkönnyebben rejtve maradó okról külön is érdemes szót ejteni.

Alvászavar egészségesen?

Vannak teljesen egészséges, aktív emberek, akik szinte fáradtabban kelnek, mint ahogy lefeküdtek. És ha még csak a fáradtság volna, amit forró zuhannyal, illatos reggeli kávéval valahogy el lehet kergetni! De sokaknak a feje is fáj, a nyak- és vállfájdalmakról nem is beszélve, sajog a gerinctájék, zsibbad a kar.
Mi a teendő? Főként akkor tanácstalan az ember, ha látszólag végképp semmi nem indokolja a panaszokat, esetleg az orvos is ugyanezt mondta.
Nos, bármily meglepő, sokszor a megoldás egy harapásemelő lehet. De ne szaladjunk ennyire előre a talányos nevű szerkentyűhöz, nézzük meg inkább közelebbről, mi az alvászavarok és a reggeli panaszok oka.

Összeszorított foggal

 Az éjszakai fogcsikorgatást és a fogak összeszorítását az orvosi szaknyelv a bruxizmus névvel illeti. Éber állapotban sokan nem is képesek utánozni ezt az olykor félelmetes hangokat csiholó, máskor teljesen hangtalan szájmozgást, ezért rejtve maradhat, mit csinálnak éjszaka.
A csikorgatás csak akkor jöhet létre, ha mozgás közben a fogak egymásnak feszülnek. Így tehát beszélhetünk mozgással kísért és mozgás nélküli szorításról.
A szorítást néha 45 percen át folyamatosan képes fenntartani az ember. 10-ből kettő fogszorító a nappali tudatos maximális szorító erőt jóval meghaladó erővel nyomja egymásnak fogait. Sokan ezért tévesen hiszik, hogy a rágás koptatja el fogaikat. Már a negyvenes években kimutatták, hogy egy-egy falat elrágásához kb. fél percre van szükség. Ezalatt az őrlő fogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. A mai konyhatechnika mellett a fogszorítás és a csikorgatás jelenti az egyetlen komoly terhelést a fogazat számára.
A Göteborgi Egyetem fogorvos-kutatói újsághirdetésen keresztül 29 vizsgálati személyt toboroztak, hogy 5 éven keresztül figyelemmel kísérjék magatartásukat, megismerjék szociális kapcsolataikat és mindazt, ami orvosi szempontból érdekes lehet. Az adatok minden kétséget kizáróan azt mutatták, hogy a reggeli és másnapi panaszok bizony szoros összefüggésben voltak a kóros éjszakai állkapocsmozdulatokkal és fogcsikorgatással. A fogcsikorgató személyek többségénél szociális és testi problémák mutatkoztak. Nagy részük alvászavarral és fájdalmakkal küszködött, ráadásul 55 százalékuk naponta produkált tüneteket. Rendszeres nyak- és hátfájdalmakról 86 százalékuk számolt be, majdnem a fele társaság gyakran ébredt fejfájással, állkapcsi fájdalmakkal.
Miután nyilvánvaló a viselkedés és a tünetek közötti kapcsolat, a következő kérdés mégiscsak az, miért folytat az ember éjszaka ilyen fölöttébb fárasztó, "fognyűvő" tevékenységet.

Okok

Mindenki mozgatja az állkapcsát alvás közben, ennek célja a nyál egyenletes elosztása a szájban és a légutak szabadaon tartása. Eközben van aki szorítja is a fogát, ami már problémát jelenthet. A fogszorítás alapvetően két okra vezethető vissza:
Az első a stressz. A fogszorítás része a szervezet stresszhelyzetre adott válaszának. Ha figyelünk, koncentrálunk, erőlködünk, ösztönösen összeszorítjuk fogunkat, ahogy a magyar nyelv is tudja ezt, amikor szó szerint azt mondjuk, hogy valaki "összeszorított" foggal, de végigcsinálta feladatát. Az általános készenléti állapot másik eleme, hogy a vázizmok megfeszülnek. Erre éber állapotban azért van szükség, hogy a végtagok elvégezhessék védő vagy támadó mozdulataikat. Izmainkat, rágóizmainkat nemcsak valóságos stresszhelyzetben, de akkor is megfeszítjük, amikor a napi stresszt okozó élményeket álmunkban újraéljük. Nem véletlen tehát, hogy a megfigyelések is azt sejtetik, hogy általában a szorongó, stresszhelyzetekre rosszul reagáló, szociális problémákkal élő, érzékeny embereknél állandósul a kóros mozgásmintázat, és hogy a jelentkező fájdalmak nem csupán az arc- és nyaktájékra terjednek ki. Hozzá kell azért tennünk, hogy vannak a páciensek között kifejezetten jó alvó, kiegyensúlyozott emberek is, ők valószínűleg inkább a második okból kifolyólag szenvednek a bruxizmustól.
A második ok, amikor az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése a rágószervet egyfajta keresésre készteti, hogy megtalálja azt a nyugalmi helyzetet, melyben a jobb és bal oldali rágóizmoknak egyformán kell megfeszülnie, illetve amelyben a fogak is egyenlő terhelést kapnak. Ha a fogsor szabálytalan, akkor ilyen pozíció valójában nincs, így a hosszas "keresgélés" lényegében fogcsikorgatást eredményez. Természetesen sokan rendelkeznek igen kusza fogazattal, és mégsincs ilyen gondjuk, de előfordulhat az is, hogy fellelhető a háttérben a szorítási hajlam, mely addig lappangott, és egy rossz fogérintkezés felszínre hozta.
A fogak összeszorítása és csikorgatása mindenkivel előfordulhat élete során. Kórossá akkor válik, ha ez a szájmozgás olyan szorító erővel párosul, hogy az a fogak károsodásához, egyéb izomfájdalmakhoz, illetve alvászavarokhoz vezet.

Az összefüggések nyomában: reflexek

 Az ausztráliai Adelaide Egyetem Élettani Tanszékének munkatársai azt találták, hogy a fogak körüli mechano-, azaz nyomásérzékelő receptorok különböző ingerein keresztül ingerlő és gátló reflexek válthatók ki az ember rágóizmában. E reflexeknek a rágás folyamatában vesszük nagy hasznát. Segítségükkel szabályozható az állkapcsok nyitottsága és zártsága. Amikor rágunk, nem volna célszerű akkorára tátani a szájat, hogy a még megrágandó falatok is kipotyogjanak az alsó és felső fogsor közül. Máskor valószínűleg a gátló visszacsatolásnak köszönhetjük, hogy fogaink nem sérülnek egy, a falatban alattomosan megbújó, kemény csontdarabra vagy dióhéjra történő ráharapáskor. Ilyenkor szinte az utolsó pillanatban lefékezzük az erős állkapocsmozdulatot, és a fog egy kis koccanással megússza a kemény falattal való találkozást.
Viszonylag régen ismert tény, hogy a frontfogakat ért koccantásokkal szájnyitó reflexeket lehet kiváltani. Ennél fiatalabb az a felismerés, hogy a szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők megkoccantására szorító reflexek fognak működni. Abban az esetben, ha az egyetlen kapcsolat az alsó és a felső fogívek között egy kemény és kis felületű tárgy, amely csak a frontfogak között teremt fizikai kapcsolatot, akkor a fogszorítás gátlódik, és szorítás helyett reflexes rágóizom-ellazulás jön létre.

Fogszorítástól izomfájdalmakig

Egy összefüggéssel még adósak maradtunk, méghozzá azzal, hogy mégis mitől alakulnak ki a kiterjedt fájdalmak. A fej helyzete és az állkapocs pozíciója között összefüggés van. A fej hátrahajtásával például a száj kinyílik, hacsak nem szorítjuk szánt szándékkal össze. Ha az ember alsó ajkát az állkapocs mozgatásával megpróbálja előre mozgatni, a tükörben láthatja nyakizmai munkáját, sőt még a füle is "belekattan". A nyakizmok tehát nem tétlenkedhetnek a fogszorítás, fogcsikorgatás idején. Az erős fogszorítás a halántékizmokat is megterheli. Ezek legerősebb rágóizmaink, roppant erők kifejtésére képesek. Természetesen elfáradnak, ha nem pihenhetnek, izomlázukat lehet megtapasztalni a reggeli fejfájásnál. Kimutatták, hogy a halántékizmok tömege 70%-al nagyobb a migrénben szenvedőknél a normál lakossághoz képest. Ezeknek az izmoknak a kilazítása jelentős javulást hoz a migrénes fejfájásban szenvedők számára is. A többi fájdalmat pedig a már említett álombéli stressz-szituációra adott reflexes válasz, a törzs különböző izmainak készenléti, feszült állapota okozhatja.
Attól függően, hogy csak fogszorítás vagy akár csikorgatás is történik éjszaka, és hogy milyen erővel, annak megfelelően különböző és különböző súlyosságú tünetek alakulhatnak ki. Csekélységnek tűnhet a szabadon maradó fognyak és az enyhe álmosság, de mind emögött állhat bruxizmus, aminek idejében való kezelésével fogak és értékes munkára alkalmas nappali percek menthetők meg, nem is beszélve a rejtett álmatlanság egész szervezetre kiterjedő, hosszú távú hatásairól.

A megoldás, avagy a harapásemelő

Az imént elmondott tények felismerésén alapszik az éjszakai fogcsikorgatást megelőző harapásemelő készülék működése is. A frontfogakra felhelyezett készülék az ötödik agyidegen (a trigeminuson) keresztül olyan védő reflexeket vált ki, amelyek meggátolják a fogszorítást. A hatást további biomechanikai tényezők is erősítik. A készülék neve az NTI-tss rövidítés, ami annyit tesz: nociceptív trigeminális inhibíciós tenzió szupressziós szisztéma, kicsit közérthetőbben; az ötödik számú agyidegen keresztül védő reflexek kiváltásával a szorítás gátlását létrehozó rendszer.
A készüléket minden este fel kell helyezni, de az is lehet, hogy megtanítja gazdáját a fogcsikorgatás abbahagyására. Kicsi, így nem zavar elalváskor, mellékhatása nem ismert. Elkészítése és felhelyezése az eljárást ismerő fogorvos feladata.

Kérdések és tanácsok

Az éjszakai fogszorítás ugyan nem betegség, csupán szervezetünk egy logikus válaszreakciója, mégis terápiára szorul, mert hosszú távon nemcsak fogászati panaszok - a fog rágófelszínének kopása, fognyaki kopások és érzékenység, a rágóizomzat fájdalmassága, az ízület kattogása, stb. jelentkezhet -, hanem más betegségek kialakulásához is hozzájárulhat: migrénhez, ismeretlen eredetű fülzúgáshoz vagy arcüreg-fájdalmakhoz vezethet.
A fogcsikorgatás előfordulását elég nehéz megbecsülni. A felnőttek és a gyermekek körében egyaránt a lakosság kb. 30% át érinti. Gyermekkorban a fogak még kevésbé látják kárát a kóros erejű fogszorításnak, de ha e jelenség állandósul, és felnőtt korra is megmarad, előbb-utóbb problémákat okozhat.
Többnyire az alvás REM (rapid eye movement, azaz a gyors szemmozgások) fázisára jellemző. Kezelése fogászati eszközökkel, gyógyszeresen és viselkedéspszichológiai terápiával is eredményes lehet.
Vajon Ön nyugodtan alszik-e? Első tesztként nézze meg lepedőjét reggel, gyűrött-e, kérdezze meg házastársát, forgolódik-e. Ha Önnek rendszeresen fáj a feje, elsőként forduljon ideggyógyász szakorvoshoz, aki kizárhatja a fejfájás egyéb okait. Ha a leletek negatívak, vagy tenziós fejfájás illetve migrén a diagnózis, lehet, hogy érdemes felkeresni a megfelelő képzettséggel rendelkező fogorvost. Bővebb tájékoztatást a http://www.kipihent.hu/ oldalon találhat.

hp.hu