MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Alkoholizmus

Szinte minden társadalomban fogyasztanak alkoholt, melyet elsősorban gabonafélék, gyümölcsök vagy zöldségek lepárlásával állítanak elő. Az erjesztett ital alkoholtartalma desztilláció révén tovább fokozható, így készítik a tömény italokat, például a rumot vagy a pálinkát. Az ily módon előállított ital fogyasztása, amennyiben az az egyén vagy a közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet alkoholizmusnak nevezhető.

Véralkoholszint

Tudnunk kell (és sajnos a felmérések alapján sokan tapasztalatból tudják is), hogy már kevés alkohol elfogyasztása is változásokat okoz a viselkedésben. 0,03-0,05 %-os véralkoholszintnél (30-50 mg alkohol 100 ml vérben) az ember például nagyobb önbizalommal bír, mozgásos reakciói viszont lelassulnak. Ez a két tényező az, ami miatt rendkívül veszélyessé válik az alkoholfogyasztás utáni autóvezetés, és ez az, amit oly sokan figyelmen kívül hagynak. 0,10 %-os véralkoholszintnél a beszéd hadaróvá válik, megnehezül a kar és a lábmozgások koordinálása, egyesek agresszívvé, mások csendessé válnak. Súlyos tehetetlenséggel jár a 0,20 %-os véralkoholszint, a 0,40 %-os érték pedig akár halálos is lehet. A legtöbben azonban csak évek múlva halnak bele…

Az absztinenstől az alkoholbetegig

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az alkoholfogyasztókat szociális minta alapján a következő csoportokba sorolja: az absztinensek, akik soha nem fogyasztanak alkoholt; a szociális ivók, akik elsősorban társaságban isznak, az ivás célja ilyenkor nem a részegség, bár időnként az is előfordul. A nagyivók rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek. Közéjük tartoznak a "probléma-ivók, akik ugyan nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, ha úgy érzik, gondjaik vannak. Közülük sokan válnak idővel alkoholbetegekké. Végül az alkoholbetegek, akiknek tevékenysége, gondolatai az alkohol megszerzése körül forog, kezelésük esetén elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképpen orvosi ellátást igényel.

A család

Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek, de nem szabad elhanyagolni a környezeti hatásokat sem. Bizonyított tény például, hogy az örökbefogadott gyermekek is 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. Az alkoholista szülői mintát látó gyermek maga is könnyebben fog az otthon látott "problémamegoldó" módszerhez folyamodni, azaz a pohár után nyúlni. Ha alkoholista van a családban, a többi családtag is akaratlanul a függőség alá rendeli az életét, szerepet vállal egy játszmában, melyből külső, szakember által nyújtott segítség nélkül nehezen található a kiút.

Az alkoholbetegek gyakran ki is lépnek a családi kötelékekből (vagy a család türelme fogy el velük szemben), menekülnek a felelősségre vonás elől, és olyan csoportokhoz csatlakoznak, ahol az ivási szokások elfogadottak. Gyakran ál-okokat keresve másokra, a körülményekre hárítják a felelősséget, eközben nem tudnak megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, gyakran válnak munkanélkülivé.

Fizikai hatások

A pszichés függőségen túl, a hosszan tartó ivás fizikai függőséget is okoz, és az út végén ott vannak a súlyos egészségügyi problémák. A mértéktelen alkoholfogyasztás szinte az egész szervezetet károsítja. A máj kezdetben elzsírosodik, később zsugorodni kezd - ez már visszafordíthatatlan károsodást jelent - amikor pedig teljesen felmondja a szolgálatot, bekövetkezik a májkóma, mely halálhoz vezethet. Könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő a hasnyálmirigy károsodása, valamint gyakran alakul ki magas vérnyomás, felléphetnek szívritmus-zavarok, szívelégtelenség is. Az idegrendszer elváltozásai is gyakoriak, jellemző tünet a kézremegés, a végtagokon jelentkező érzészavarok és az elbutulás. A delírium tremens már nagyon súlyos állapot, ahonnan ritkán van visszaút, jellemző rá a tudatzavar, az érzékcsalódások. Ilyenkor látják a betegek a bogarakat és azokat a bizonyos fehér egereket. Ezeket ne várjuk meg!

 

 Drinfo