MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Fenyegető vírusok

Ebola, Marburg, AIDS, SARS, hepatitis, madárinfluenza. Az utóbbi időben egyre több áldozatot szednek ezek a betegségek, járványok. Összeállításunkból megtudhatja, melyik betegséget milyen kórokozó okozza, mikor jelent meg először és hol terjedt el a leginkább a világban. Kiderül az is, melyek a leghatásosabb védekezési módok ellenük és mely kórokozók jelentenek fenyegetést az egész világra.



Influenza - a legjelentősebb légúti fertőzés

Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű elterjedése és gyakori, esetenként magas halálozású szövődményei adják.

Nagyobb járványok 30-40 évenként fordulnak elő, kisebb influenzajárványra azonban gyakorlatilag minden évben számítani kell, rendszerint az őszi, a téli, illetve a kora tavaszi hónapokban, az északi féltekén októbertől áprilisig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig. A különbség csak a kiterjedésben és súlyosságában figyelhető meg. Egy-egy járvány alkalmával Magyarországon mintegy 1,5-2 millió ember jelentkezik influenzaszerű tünetekkel az orvosnál.

Az influenzavírusnak három úgynevezett szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több alfaja van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak. Az A-vírus bizonyos felszíni molekulái  (antigénjei) folyamatosan változnak. Amennyiben ez a változás hirtelen vagy nagymértékű, az immunrendszer nem ismeri fel a vírust, a korábban szerzett védettség megszűnik. A világjárvány kialakulásának veszélyét ez teremti meg.

Kezelése

A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat, lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, így ezekkel csak szövődmény fellépésekor javasolt kiegészíteni a kezelést. Esetenként antivirális (vírusellenes) szereket is alkalmazhatnak.

Az általános higiénés szabályok betartásával, a beteg elkülönítésével, réteges öltözködéssel, a szervezet ellenálló képességének fokozásával, vitamindús táplálkozással, illetve a zsúfolt helyek, a tömegek kerülésével csökkenthető a megfertőződés veszélye.

A vitaminoknál és a szimpla óvatosságnál nagyobb garanciát jelentenek a gyógyszertárakban beszerezhető influenza elleni oltóanyagok. A fertőződésnek a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a fokozottan veszélyeztetett krónikus betegek, valamint a közösségben élők, valamint dolgozó személyek, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők fokozottan ki vannak téve, így számukra javasolt az oltás. Az oltást a várható járvány előtt egy-három hónappal, magas kockázatú egyének esetében már akár szeptemberben ajánlatos beadni.

Influenza-világjárványok

Spanyolnátha

Első megjelenési ideje: 1918

Megjelenésének helye, körülményei: pontosan nem megállapítható, az eddigi legpusztítóbb influenzajárvány

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1919

Áldozatok száma: szerényebb becslések szerint 40 millió ember halt meg, de egyes források 50 és 100 millió közé teszik a halálos áldozatok számát.

Ázsiai influenza

Első megjelenési ideje: 1957

Megjelenésének helye, körülményei: Kína, emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1958

Áldozatok száma: körülbelül egymillió ember

Hongkongi influenza

Első megjelenési ideje: 1968

Megjelenésének helye, körülményei: Hongkong, emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásával

Elterjedésének mértéke: világméretű

A járvány vége: 1969

Áldozatok száma: szerényebb becslések szerint 750 ezer ember halt meg, más források 1 és 4 millió közé teszik a halálos áldozatok számát


Madárinfluenza - a jövő fenyegetése

A thaiföldi madárinfluenza-járványt okozó, az influenzával rokon H5N1 vírus kapcsán a szakemberek attól tartanak, hogy a jelenleg még közvetlenül szárnyasról emberre terjedő vírus átalakul, és emberről emberre terjedő világjárványt vált ki. Ez igazi katasztrófához vezethet: míg a spanyolnátha vírusa 100-ból egy, addig a H5N1 vírus 100-ból több mint 90 embernél halálos kimenetelű. Egyes esetekből arra következtetnek, hogy máris kialakult a vírus emberről emberre terjedő változata, de ez még nem nyert megerősítést. A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy a vírus terjedésével ez egyre nagyobb valószínűséggel következhet be.

A kezelési lehetőség lényegében ugyanaz, mint más influenzatörzsek esetében, de az antivirális gyógyszerek hatása korlátozott. A H5N1 vírussal szemben oltóanyag még nem áll rendelkezésre, de 2005 májusának elején vietnami kutatók arról számoltak be, hogy majmokon végzett februári kísérleteik eredményei igen kielégítőek voltak, ezért legkésőbb július elején embereken is elkezdik tesztelni a vakcinát. A vietnami tudósok azt remélik, hogy már 2006 elején megkezdődhet az oltóanyag gyártása. Addig is a megelőzésre kell hangsúlyt fektetni: fontos a szárnyasok közt fellépő helyi járványok megakadályozása.

A járvány

Első megjelenési ideje: 1997

Megjelenésének helye, körülményei: Hongkong, különböző ázsiai országok. A járvány egyelőre csak szárnyasok között terjed, és főképp körükben pusztít, de előfordult, hogy a kórokozó embereket is megfertőzött, akik közül többen bele is haltak a betegségbe. Nemzetközi járványügyi szakemberek attól tartanak, hogy egy emberek között is terjedni képes vírustörzs kialakulásával a különösen fertőző kórokozó hatalmas világjárványt okozhat.

Elterjedésének mértéke: főképp Vietnam, Thaiföld, Kambodzsa, de Kínában, Dél-Koreában és több más ázsiai országban is felütötte a fejét.

Terjedésének módja: cseppfertőzéssel, egyelőre csak szárnyasok között terjed.

Áldozatok száma: 53 ember (eddig összesen 97-en fertőződtek meg). Legutóbb a hétvégén, Vietnamban vesztette életét egy férfi. Szárnyasok százmilliói pusztultak el.


Jelenleg is pusztító világjárványok

Ide olyan betegségeket, járványokat soroltunk, amelyeknek a közelmúltban tomboltak, vagy jelenleg is pusztítanak, és közös jellemzőjük, hogy nem kötődnek egy-egy földrajzi helyhez, hanem világszerte elterjedtek. Közülük a legpusztítóbb az AIDS és a hepatitis, a SARS - noha világméretű pánikot keltett - nagyságrendekkel kevesebb emberéletet követelt, mint az előbbi kettő. A SARS esetében új betegségről van szó, és ebben az a veszélyes, hogy nem tudni, elterjed-e az egész világon.

SARS

Már a járvány évében, 2003-ban sikerült azonosítani a betegség kórokozóját, egy ún. koronavírust. A munka példátlan nemzetközi összefogással zajlott, amelyben tíz ország 13 laboratóriuma vett részt. Szakértők szerint a SARS-vírus a közönséges meghűléses betegségeket okozó kórokozók egy szélsőségesen elfajult változata.

A leghatékonyabb kezelési mód egyelőre nem ismeretes: már számos gyógyszert (antibiotikumokat, antivirális szereket, szteroidokat), illetve ezek kombinációját próbálták ki, de végleges megoldás még nem született. A WHO első adatai a halálozást 5%-ra becsülték, de az első, statisztikailag értelmezhető számú, 1425 eset alapján készült tanulmány ennél jóval magasabb, 20%-os elhalálozási arányt mutatott ki. Az idősebbek számára a SARS nagyobb veszélyeket hordoz: a hatvan év fölöttiek körében az elhalálozási arány meghaladja a 40%-ot, míg az ennél fiatalabbak esetében 13%.

Az új gyógyszerek és gyógyszerkombinációk kutatása mellett a világ számos laboratóriumában próbálkoznak a védőoltás előállításával. 2004-ben több ígéretes vakcinajelöltről jelentek meg beszámolók, amelyek közül egyet 2004-ben Kínában, 2005 elején pedig az Egyesült Államokban már emberi próbákra is engedélyeztek. Ezekről egyelőre nincsenek adatok.

A járvány

Első megjelenési ideje: 2002 novembere

Megjelenésének helye, körülményei: Kína, Guangdong tartomány, Fosan. A kínai hatóságok titokban tartották a kórokozó létét, még akkor is, amikor Pekingben is felütötte fejét a járvány, és egészen 2003 áprilisig nem voltak hajlandóak együttműködni a nemzetközi járványügyi szakemberekkel.

Elterjedésének mértéke: Öt kontinens 30 országába jutott el a kórokozó, a legtöbb fertőzöttet Kínában, Hongkongban és a kanadai Torontóban regisztrálták, de Tajvant és Szingapúrt is érzékenyen érintette a betegség.

Terjedésének módja: cseppfertőzéssel, gyorsan terjedt országról országra, kontinensről kontinensre, főképp a légi utasok szervezetében. A gyors terjedésnek másik fő oka volt, hogy a kínai hatóságok nem tettek közzé idejében pontos információkat a betegség ismérveiről.

A járvány vége: 2003

Áldozatok száma: 774

AIDS (HIV)

Első megjelenési ideje: 1959-ben regisztrálták először a fertőzés okozta tüneteket, de betegségként csak 1981-ben azonosították, vírusát (HIV) pedig 1983-ban fedezték fel.

Megjelenésének helye, körülményei: nem tisztázottak, feltételezések szerint Középnyugat-Afrikában "ugrott át" a kórokozó csimpánzokról vagy más majmokról az emberre, valamikor az 1930-as években, harapás vagy fertőzött élelem útján. A térségben ugyanis bevett szokás a majmok vadászata és élelemként való elfogyasztása.

A HIV- (humán immundeficiencia vírus) fertőzöttek, és az általa okozott AIDS- (szerzett immunhiányos szindróma) betegek száma folyamatosan emelkedik a világon. 2004 végén a Földön csaknem 40 millió HIV-fertőzött élt. 2004-ben 4,9 millió ember, köztük 640 000 tizenöt éven aluli gyermek fertőződött meg a vírussal. A legújabb, egyre erőteljesebb járványgóc közvetlen közelünkben, a Szovjetunió utódállamaiban alakult ki.

A HIV-járvány elvileg két módon fékezhető le, illetve állítható meg. Minthogy a HIV-fertőzés elsősorban szexuális úton (a múlt évben minden 100 új HIV-fertőzött közül 95 ilyen módon fertőződött meg) vagy intravénás kábítószerezés útján terjed, a biztonságos szexszel, illetve az intravénás kábítószerezés vagy legalább a tűk és fecskendők közös használatának elkerülésével az új HIV-fertőzések száma jelentős mértékben csökkenthető lenne. A való élet tényei azonban azt mutatják, hogy ezek a módszerek (bár igen értékes fegyverei a HIV-járvány elleni küzdelemnek) egymagukban nem lesznek elegendőek. Így tehát - mint eddig is sok fertőző betegség esetében - csak az immunológia segíthet. Elvileg mindenki - a szakértőktől a politikusokig - egyetért abban, hogy hatékony védőoltással a HIV további terjedését meg lehetne lassítani vagy akár meg is lehetne akadályozni. Arról azonban, hogy ez lehetséges-e, nagyon megoszlanak a vélemények.

Sajnos a HIV-vakcináció históriája egyelőre a kudarcok története. Eddig két oltóanyagot próbáltak ki tömegesen (több ezer emberen), az Egyesült Államokban, illetve Thaiföldön. Sajnos mindkét vakcina hatástalannak bizonyult: ugyanannyian fertőződtek meg az oltóanyaggal, mint a placebóval oltottak közül. Ezért változtatni kell: új típusú vakcinákra és az oltóanyagok hatásosságának új módszerekkel való mérésére van szükség.

Reményt adhatnak azon esetek, melyekben bebizonyosodott, hogy bizonyos emberek védetté válhatnak a HIV-fertőzéssel szemben. Példák erre egyes HIV-fertőzött anyák nem-fertőzötten született gyermekei, HIV-fertőzött férfiakkal vagy nőkkel rendszeresen nemi életet élő és mégsem fertőződött partnerek, HIV-fertőzött intravénás kábítószerezők kábítószerező, de nem fertőződött partnerei, HIV-vel szennyezett eszközzel balesetet szenvedett, de nem fertőződött egészségügyi dolgozók stb. Igen sok vizsgálat van folyamatban arra vonatkozóan, hogy megismerjük e védettség immunológiai alapjait. Ha ez sikerül, akkor tudni fogjuk, hogy milyen immunológiai reakcióval lehet mérni egy vakcina védőhatását. Amennyiben ez a remény valóra válik, a HIV-oltóanyag kutatásban ugyanolyan forradalmi fejlődés állhat be, mint amilyennek 10 évvel ezelőtt, a kombinált gyógyszeres kezelés bevezetésénél voltunk tanúi.

Hepatitis

A hepatitis C-vírus vér, vérkészítmények útján, valamint fertőzött vérrel szennyezett tűvel terjed. A vérkészítményeket ma már szigorúan ellenőrzik erre a vírusra is, továbbá az egyszer használatos eszközök elterjedése révén a kórházi fertőzések valószínűsége elenyészően kicsi. Az apró bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér is fertőzést tud okozni. Ezért fennáll a fertőzés veszélye tetoválás, akupunktúra, testékszer felhelyezése kapcsán is. Igen veszélyeztetettek az intravénás droghasználók.

Hepatitis C esetében a szexuális úton történő fertőződés valószínűsége - szemben a B-vírussal - elenyésző. A vírust hordozó anya sem veszélyezteti újszülöttjét, ilyen eredetű megbetegedést eddig nem észleltek.

A tetoválás, akupunktúra stb. kapcsán alapvető fontosságú a megfelelően fertőtlenített eszközök használata: ilyen szolgáltatás igénybevétele előtt győződjünk meg a körülményekről. Kerüljük a borotva, fogkefe, manikűrkészlet stb. közös használatát és az intravénás drogokat.

A hepatitisfertőzések a májrák szempontjából kockázati tényezőt jelentenek. A májrákok az esetek többségében (70-80%-ban) májzsugortól érintett, ún. cirrotikus májban alakulnak ki. Májzsugor viszont a máj krónikus károsodása és a károsodás kapcsán kialakuló krónikus gyulladás eredményeként jön létre. Ezt hosszan tartó krónikus alkoholizmus és/vagy májgyulladást (hepatitist) okozó vírusfertőzések, különösen a hepatitis B- és hepatitis C-vírus által történő fertőzések válthatják ki. Nálunk és a nyugati országokban a krónikus alkoholizmus következtében kialakuló májcirrózis a gyakoribb, de egyre nagyobb gondot kell fordítani a vírusfertőzések elleni védekezésre. A hepatitis B ellen már létezik védőoltás, a hepatitis C ellen sajnos még nem.

A krónikus hepatitis C általános terápiája az alfa-interferon-ribavirin kombináció. A C-vírus okozta végstádiumú májzsugorban felmerülhet a májátültetés. A transzplantációt követően a fertőzöttség nem szűnik meg, enyhe krónikus gyulladás alakulhat ki, mely az életkilátásokat azonban általában nem rontja. A virális gyógyszerek mellett májfunkciót támogató készítményeket, vitaminokat alkalmaznak.

Elterjedésének mértéke: világméretű, az össznépesség 3 százaléka (170 millió ember fertőzött), de egyes afrikai, közel-keleti, délkelet-ázsiai, és nyugat-csendes-óceáni országokban az átlagnál magasabb a fertőzöttek száma.


Afrikai trópusi járványok

Két olyan betegséget soroltunk ide, amelyek jelentősebb számú emberéletét követeltek, ugyanakkor az afrikai trópusi őserdőkön kívül nem jellemző megjelenésük.

Az Ebola-vírus (és kevésbé ismert rokona, a Marburg) az úgynevezett Filoviridae család Filovírus nemzetségébe tartozik. A kórokozó a vírusos vérzéses láz nevű betegséget idézi elő. A megfertőzöttek körében jellemzően igen nagy a halálozási arány (egy-egy kitörésben 80-90% körül mozog).

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint az ebola több mint 1800 ismert fertőzési esetet produkált 1976 óta, amikor először jelent meg Szudánban és Zaire-ben. Ebből körülbelül ezer volt a halálos áldozatok száma.

A vírus testváladékok és testfolyadékok (például nyál, vér) érintkezése, illetve a fertőzött személlyel történő közvetlen fizikai kontaktus útján terjed (ez akár egy kézfogás is lehet). Aeroszolként, köhögés vagy tüsszentés során is átkerülhet egy újabb személyre.

A járványok - más néven epidémiák ("kitörések") - igen gyorsan ütik fel a fejüket. A járvány kialakulásához valószínűleg egyetlen ember megfertőződése is elég. A fertőzött terület korai felismerése és gyors elszigetelése igen hatékony a járvány megfékezésére, éppen a vírus nagy halálozási aránya miatt: tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy (egyelőre) nem tudott világjárványt produkálni.

A lappangási időszak néhány nap, esetleg néhány hét lehet. A betegség hirtelen, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik: a végtagfájdalmak mellett magas láz, fej- és torokfájás lép fel. A betegség második fázisában ezt hányás és hasmenés követi, a bőrön kiütések jelennek meg, a vese- és májfunkció károsodik. Végül vérzések kezdődnek a beteg orrán, száján, szemein és egyéb testnyílásain keresztül. A vérzések a bőrön is átütnek, fájdalmas hólyagokat alakítva ki.

Gyógyszer és védőoltás nem áll rendelkezésre, bár az utóbbi két évben a vakcinák fejlesztése terén ígéretes állatkísérleti eredmények születtek.

Ebola

Első megjelenési ideje: 1976

Megjelenésének helye, körülményei: 1976-ban Szudánban tört ki először járvány, de számos más afrikai országban is pusztítottak különböző altípusai. A kórokozó a feltételezések szerint fertőzött állatokkal való érintkezéskor (csimpánzok, gorillák, erdei-antilopok) került emberekbe, de ez még nem bizonyított.

Elterjedésének mértéke: Szudánon kívül különböző altípusai pusztítottak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Gabonban, Ugandában, Elefántcsontparton, Zaire-ben. Egy speciális altípusa (Ebola Reston) az Egyesült Államokban, illetve Olaszországban is megjelent, de ez a fajtája nem okozott súlyos megbetegedéseket.

Terjedésének módja: a fertőzött vérével, szerveivel, váladékaival való érintkezéssel. Sokan temetések alkalmával, a bomlófélben lévő holttest megérintésével kapták meg a betegséget.

Áldozatok száma: több mint 1200 ember vesztette életét, és körülbelül 1850-en fertőződtek meg. Legutóbb Gabonban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztított 2001-2003 között, de utóbbi helyen most májusban is felütötte fejét a kór.

Marburg

Első megjelenési ideje: 1967

Megjelenésének helye, körülményei: Marburg (Németország) és szinte ezzel egy időben Belgrád (Jugoszlávia), ahol Ugandából behozott kísérleti majmokról került a vírus laboratóriumi dolgozók szervezetébe.. Az első nagy járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban tört ki 1998-ban.

Elterjedésének mértéke: az első, németországi, illetve jugoszláviai eseteket kivéve csak Afrikában jelent meg. Az érintett országok: Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya.

Terjedésének módja: a fertőzött vérével, szerveivel, váladékaival való érintkezéssel terjed. Aki kigyógyult a betegségből, akár hét héttel gyógyulása után is fertőzhet még.

Áldozatok száma: Az európai kitöréskor heten vesztették életüket. Az afrikai járványokban több mint 430-an haltak meg. A vírus jelenleg is pusztít Angolában.


origo