MedimiX
 

Keresés a honlapon
 




Eddigi látogatók
Nyomtatóbarát verzió

Allergiás nátha, szénanátha

Mint az allergénekről szóló fejezetből már kiderült, léteznek egész évben ható és szezonálisan jelentkező allergének. Így tehát az allergiás nátha pontosabb elnevezés, mint a szénanátha, mert az utóbbi csak egy bizonyos szezonra utal, ráadásul tudjuk, hogy a panaszokat nem a széna, hanem a pollenszemcsék okozzák.

Az allergiás nátha mellett azonban számos egyéb orrüregi kór is létezik, amely hasonlít az allergiához, ám másfajta immunológiai válasz következtében alakult ki.

Az orrnyálkahártya - amellett, hogy biztosítja az utat a légzéshez szükséges levegőnek -szűrőként is működik: meggátolja, hogy a nagyobb méretű idegen anyagok lejussanak a hörgőrendszerbe. Az orrnyálkahártya felépítése hasonló a hörgőfelszínéhez. A felületén lévő csillószőrök állandóan mozgásban vannak, akár egy szélfútta búzamező, így könnyen eltávolítják az oda nem illő anyagokat, megakadályozzák a baktériumok, vírusok bejutását. Az orrfal gazdagon erezett nyálkahártyája - mint a központi fűtés - melegíti a belélegzett levegőt, s ha az túl száraz, be is nedvesíti. A nyálkahártya meglehetősen sérülékeny, és az arra hajlamosaknál bármilyen allergénnel szemben érzékenyítődhet. Láthattuk, milyen fontos szerepe van a védekezésben, nem csoda hát, hogy funkcióinak felborulása panaszokat okoz.

Néhány betegséget könnyű összetéveszteni az allergiával, mivel hasonló tüneteket mutat. Ilyen a baktériumok vagy vírusok okozta fertőzés, az orrpolip, a terhesség alatti állandó nátha.

A típusos allergiás nátha általában szezonális. Ritkább az olyan, amely egész évben panaszt okoz a betegnek; ez gyakran asztmával jár együtt, és igen nehezen gyógyszerelhető. Ilyenkor valószínűleg a háziporatka vagy valamilyen háziállat a bűnös. A szezonális allergiás nátha leggyakrabban a fű- és gyompollenek miatt alakul ki. A gyomok közül ki kell emelnünk a parlagfüvet, mely egymagában az esetek több mint feléért felelős. A fapollenek is okozhatnak náthát, ennek tünetei azonban enyhébbek. Nem ritka az sem, hogy a beteg többféle pollenre érzékeny, ilyenkor nem meglepő, hogy panaszai tavasztól őszig eltartanak.

A leggyakoribb kombináció a fűfélék és a parlagfű által okozott allergia. Ebben az esetben a betegség áprilistól egy rövid júliusi szüneten át egészen októberig tart.

Annyira egybeesnek az időpontok, hogy a pollenkalendáriumban szinte napra pontosan meg lehet jelölni a betegség első és utolsó napját.

Az allergiás nátha leggyakoribb tünete az orrfolyás és orrdugulás, az orrfolyás vízszerű és gyakran csillapíthatlan. A beteg a náthát igen kellemetlen módon éli meg: nem kap elég levegőt, különösen lefekvés után, olyan érzése van, mintha esernyőt nyitogatnának a fejében, hamar és indokolatlanul elfárad. Vezető tünet lehet az állandó tüsszögés is. Az esetek nagy részében a náthával kötőhártya-gyulladás is együtt jár.

Főleg gyermekkorban gyakori panasz a csillapíthatatlan orr- és torokviszketés. Mindezek alapján érthető, hogy a beteg igen rosszul érezheti magát, néha annyira, hogy munkaképtelenné válik.

Különféle gyógyszerekkel ma már rövid idő alatt orvosolhatók a panaszok, ám ezek csak időlegesen szüntetik meg a tüneteket, amelyek a gyógyszer elhagyása után ismét jelentkeznek.

Az első és legfontosabb teendő - a kivizsgálás eredményétől függően - az allergénmentesítés, a korábban említett módokon.

Ha ezt nem sikerül tökéletesen kivitelezni, akkor célszerű betartani a már ismertetett tanácsokat. A szájon át adható gyógyszerek mellett próbálkozhatunk helyileg ható spray-vel is. Nagyon fontos, hogy az utasításnak megfelelően használjuk, mert ha nem jut el a megfelelő helyre, akkor a hatás elmarad.

A tüneti gyógyszerek mellett a másik lehetséges gyógymód az immunterápia. Ennek azért van igen nagy jelentősége, mert az esetek nagy többségében képes tartósan tünetmentessé tenni a beteget úgy, hogy gyógyszert sem kell használnia.

A betegek egy részénél végleges gyógyulást is el lehet vele érni. A módszer lényege az, hogy minimum két éven keresztül, fokozatosan emelkedő adagokban allergéneket visznek be - injekció, csepp, vagy por formában - a szervezetbe. A szervezetben így védő antitestek fejlődnek ki, melyek meggátolják, hogy a bekerülő antigén allergiás reakciót hozzon létre. Általában két-három, de gyakran négy év is szükséges lehet a kezeléshez. Néhány szakember megkérdőjelezi ezt a módszert, mivel néhány vizsgálat kevéssé jó eredményről számolt be. A lényeg azonban az, hogy ha gondos mérlegelés után választják ki a kezelésre alkalmas beteget, akkor az immunterápia az esetek 80 százalékában eredményes lehet.

Ahhoz, hogy a betegséget könnyebben viseljük, együtt kell működnünk az allergológusunkkal. Bármilyen tünet vagy panasz esetén érdemes felkeresni, mert lehet, hogy egy gyógyszerváltoztatás is elegendő ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.


 Drinfo