Kis vérkép
A kis vérkép alatt értjük azt a vérvizsgálatot, ahol a vértesteket, a vérsejteket, a vérlemezkéket, a vérfestéket és a haematocritot vizsgálják. Ehhez a vizsgálathoz elég egy pár csepp vért venni. A vérben található elemek számából és a vér mennyiségéből következtetnek a szervezetben előforduló részecskék összmennyiségére. A kicsi vérképen belül létezik egy úgynevezett differenciált vérkép, amivel a leukocita alaptípusait számolják. Eltérő eredmények előfordulhatnak, amiből nem szabad lényeges meghatározást levonni, de egy bizonyos idő után javasolt az eredményt ismét ellenőrizni (sokszor csak egy átmeneti állapotra utal). Manapság a véranalízis automatizált. A részecskék mennyisége / mikroliter vér formájában van meghatározva.
Vörösvértest (erythrocyta)
A vörösvértest vérfestéket tartalmaz, az oxigént és a széndioxidot leköti és szállítja. A csontvelőben keletkezik különböző fejlődési fokozatok útján. A legfontosabb összetevői vas, B-12 vitamin és folsav. Ha ezen alkotóelemek egyikéből kevés található a szervezetben, akkor előfordulhat, hogy nem tökéletesen mûködő részecskék alkotják a vörösvértestet.
Átlagérték
4,5 - 5,9 Mio / mikroliter (férfiaknál), 4,0 - 5,2 Mio / mikroliter (nőknél)
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
A vörösvértest alacsony értéke a vérszegénység (anaemi). Az oka nagyméretû vérveszteség, vagy kevés vörösvértest képződés lehet, ami vashiányra, B-12 vitamin hiányára vagy folsavhiányra vezethető vissza. A vas a vérfesték előállításához szükséges. A vashiány okai: hiányos táplálkozás, vasfelvételi zavarok (resorptio) a bélben, akut vagy krónikus vérzések. 80 %-a az összes vashiányban szenvedőknek a nők, akik a menstruáció folyamán több vért veszítenek, és így nagyobb a vas szükségletük. A terhes nőknél, a csecsemőknél és az anyáknál a szoptatás ideje alatt a vas szükséglet különösen magas.
Magas érték:
A vörösvértest magas értéke vörösvértest - szaporulat (polyglobulia). Az oxigén hiánya esetében (pl. magas hegylakók) a vörösvértest szaporulata tapasztalható. Esetleges tüdőbetegség és szívbetegség során is felléphet a vörösvértest szaporulata. Nagymértékû nedv veszteség (erős izzadás, hányás, hasmenés) is előidézheti a vörösvértest relatív mennyiségi növekedését (pseudopolyglobulia). Ebben az esetben ezt az állapotot megfelelő mennyiségû folyadék pótlásával normalizálhatjuk.
(A legújabb vélemény >>> az Interferon-terápia hatása esetleges vas elvonásával növelhető!)
Fehérvérsejt (leucocyta)
A fehérvérsejtek igen jelentős szerepet töltenek be a betegségkeltő baktériumokkal szembeni ellenállásban, és nem csak a vérben, hanem a test szöveteiben is megtalálhatóak. A csontvelőben és a nyirokcsomóban keletkezik. A lép és a csecsemőmirigy készíti fel a későbbi feladatai ellátására. Többféle fehérvérsejt létezik. Ezen altípusok a differenciált vérképpel határozhatóak meg.
Átlagérték
4000-9000 Mio / mikroliter
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
A fehérvérsejt alacsony értéke vírusos infekcióra vezethető vissza, de a malária és a tífusz esetében is csökken a mennyiségük értéke. Esetleges csontvelő károsodást is jelezhet a fehérvérsejt csökkenése (nagymértékû röntgenhatás, rák- vagy pajzsmirigy- gyógyítására használt gyógyszerek alkalmazása).
Magas érték:
Különböző okok miatt nőhet meg a fehérvérsejtek száma. Legtöbbször egy baktérium, gomba vagy parazita az oka, de lehetséges egy akut mérgezés, vérzés, leukémia (fehérvérûség), vagy egy erős sokk is a fehérvérsejt hirtelen megnövekedésének az előidézője.
Vérlemezke (thrombocyta)
A vérlemezkék a vér alvadásában játszanak döntő szerepet. A vér legkisebb alkotó eleme, és szintúgy a csontvelőben képződik. Az átlagértéktől való eltérés a véralvadásban okoz zavarokat.
Átlagérték
140000-440000 Mio / mikroliter
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
A vérlemezkék előállításának a zavarát sugárzás, vagy gyógyszerek hatása végett kialakult B-12 vitamin hiánya okozza. Az idő előtti leépülésük (infekció, allergikus megbetegedés, lépnagyobbodás, vagy nem megfelelően ellenőrzött véralvadás) is előidézheti a vérlemezkék számának a csökkenését.
Magas érték:
Az értékük növekedésének az oka legtöbbször egy erős infekció, vagy nagymértékû sérülés, operáció, a lép eltávolítása során kifejlődött rákos megbetegedés. Ritkább esetben, a csontvelőben megnőhet a mennyisége a vérlemezkét előállító sejtek zavarából kifolyólag. A fehérvérûség esetében előfordulhat egy nagymértékû, de teljes értékû vérlemezke növekedés is.
Vérfesték (hemoglobin)
A vörösvértest fő alkotó része, és a szervezetben a legtöbb vasat tartalmazza. Feladata az oxigén és a széndioxid lekötése, a tüdő és a sejtek közötti szállítása.
Átlagérték
14-18 g/dl (férfiaknál), 12-16 g/dl (nőknél)
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
A vashiányban szenvedőknél fordulhat elő.
Magas érték:
- - -
Haematocrit
A vér részeinek összhányadát mutatja. Az átlagértéke nagyban függ a páciens korától, ill. nemétől. Főleg a vörösvértest mennyiségére enged következtetni. Minél magasabb az értéke, annál rosszabb a vér folyékonyságának a minősége.
Átlagérték
42-52% (férfiaknál), 37-47% (nőknél)
Kvalitatív vérkép
A fehérvérsejt alcsoportjait, és az általuk betöltendő feladatuk végrehajtását vizsgálja. A vér alkotó elemeinek felismerése végett egy megfestett preparátumot állítanak elő, amiben egyszerûbb a részecskék összmennyiségének a megállapítása.
Szemcsés fehérvérsejt (granulocyta)
Altípusai a neutrophil (pálcika magvú, karéjos magvú), eosinophil, basophil. Ezek a sejtek felfogják, és megsemmisítik a szervezetbe betolakodókat, ill. a szervezet hulladék anyagait. A fő feladatuk a baktériumok, a vírusok és a gombák elleni védekezés. Igen jelentős feladatot játszanak az allergiás reagálásban is.
Átlagérték
neutrophil granulocyta (karéjos magvú): 30-80%
neutrophil granulocyta (pálcika magvú): 0-5%
eosinophil granulocyta: 0-6%
basophil granulocyta: 0-2%
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
Egy infekció kezdeti szakaszában a nagymértékû elhasználódás végett, ill. a csontvelő sérüléséből kifolyólagos csökkentett előállításuk miatt lehet számuk kevesebb. Továbbá erős fizikai megterhelés, és egyes gyógyszerek is lehetnek okai alacsony értéküknek.
Magas érték:
Akut infekció, allergia, mérgezés, leukémia lehet a kiváltó oka a nagyobb számban való előfordulásuknak.
Monocyta
A monocyta tipikus pusztító részecske, amely a baktériumokat és a betolakodó elemeket felemészti, és a hulladék anyagot továbbítja az immunrendszer további reagálásának megelőzése érdekében.
Átlagérték
1-12%
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
- - -
Magas érték:>
Pfeiffer-féle mirigyláz esetében fordulhat elő a számuk nagymértékû növekedése.
Lymphocyta
A lymphocyta a szervezet lymphatikus rendszerében, főleg a lépben és a nyirokcsomóban keletkezik. Két alcsoportja (T-sejt; B-sejt) a keletkezési helyük és a feladatuk alapján különböztethető meg egymástól.
A B-limphocyta az antitest (immunglobin) előállításáért felelős, és főleg a lépben és a nyirokcsomóban található.
A T-lymphocyta a szervezet ellenállását szervezi azzal, hogy jelzést küld az immunrendszerben szerepet játszó sejteknek az ellenanyag előállítása érdekében.
Átlagérték
15-50%
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
Különböző megbetegedések, sugárzás és mérgezés következtében megsérült lymphatikus rendszer okozhatja számuk csökkenését.
Magas érték:
A számuk megnövekedése egy infekció általi megbetegedés gyógyítása során, ill. lymphatikus leukémia esetében következhet be.
Enzimek
Az enzimek olyan fehérjék, amelyek katalizátorként irányítják, gyorsítják a kémiai folyamatokat, a saját formájuk megváltoztatása nélkül. A szervezetben mindenhol megtalálhatóak, ahol anyagcsere zajlik le. Minden sejt tartalmaz enzimeket a saját sejtanyagcseréjük lebonyolítása végett. Körülbelül 2500 féle enzimet tartanak számon, amelyeknek különböző feladatuk van a biokémiai folyamatokban. Mindegyik fajta sejt a szervezetben külön karakterizált, saját jellemezhető enzimekkel rendelkezik, amely segítségével a zavarok diagnosztizálhatóak. Ha egy szerv megsérül, a sejtekből enzimek kerülnek a vérbe, ahol mértékük mérhető. Minél nagyobb a sérülés, annál magasabb az enzimkép a szérumban. Ugyanúgy azt is meg lehet állapítani a vérben található enzimekből, hogy melyik szervből származnak. Külön-külön nem szabad az enzimmennyiségből következtetéseket levonni, csak az összkép megállapítása után lehet diagnosztizálni.
GOT (ASAT) = Glutamat-Oxalazetat-Transaminase
Ez az enzim a GPT enzimmel kapcsolatban a májkárosodásra mutat. Okai lehetnek Májgyulladás (Hepatitis), vagy májzsugor. GOT enzim nem csak a májban található (a GPT enzimmel ellentétben), hanem a szívizomban is, ezért a mennyiségnövekedés a szív infarktusra is jellemző.
Átlagérték
18 U/L -ig
GPT (ALAT) = Glutamat-Pyruvat-Transaminase
Az előbbiekben leírtak szerint a máj sérülésére utal.
Átlagérték
20 U/L -ig
GGT = Gamma-GT
Ez az enzim is a májbetegségre figyelmeztet, de az egyidejû epefolyadék túltermelés is kimutatható a mennyiségváltozása során.
Átlagérték
28 U/L -ig (férfiaknál, 18 U/L -ig (nőknél)
AP = Alkalikus Phosphatase (lúgos foszfatáz)
A máj által termelt enzim, amely az emésztés elősegítése végett a bélrendszerbe fejti ki hatását. Mennyisége növekedésénél a májbetegség és az epefolyadék túltermelése, epevezeték elzáródása lehet az ok. Ezen kívül a csontmegbetegedés ismertető jele is.
Átlagérték
170 U/L -ig
LDH = Laktatdehydrogenase
Ez az enzim a májban, a szívizomban, a vázizomzatban és a vörösvérsejtekben fordul elő nagy számban. Ezért a meg növekedett értéke utalhat a májbetegségre, egy szívinfarktusra és a vörösvérsejtek leépülésére is.
Átlagérték
80-240 U/L -ig
Bilirubin
Az epefesték bilirubin egy leépült formája a vérfestéknek (hemoglobin). A máj a víz által nem oldható (indirekt) bilirubint átalakítja oldható (direkt) bilirubin formára, és az epefolyadékon keresztül kerül a szérumba, ahol a direkt bilirubin éppúgy, mint az össz-bilirubin értéke mérhető. A mennyiség megnövekedése következtében beszélünk sárgaságról, ami a legjobban a szem hártyaszövetén vehető észre.
Átlagérték
össz-bilirubin 1,2 mg/dl -ig, direkt bilirubin 0,25 mg/dl -ig
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
- - -
Magas érték:
A bilirubin értékének megnövekedése a vérszegénységre utal, amikor a vérsejtek nagymértékben megsemmisülnek. További okai a májbetegségek (Hepatitis, májzsugor, daganatos megbetegedés), vagy az epevezeték eldugulása (epekő, daganat) lehetnek.
Vérsüllyedés-sebesség
A laboratóriumok már a rutinvérvizsgálat folyamán elvégzik a vérsüllyedés sebességének a mérését. A vénán keresztül vett vért egy véralvadást csökkentő anyaggal kezelnek, majd egy 20 cm-es mérőcsőben függőleges helyzetben mérik a vér leülepedett alkotóelemeinek a magasságát milliméterben egy meghatározott idő (általában 2 óra) elteltével. Mivel a nők vérében viszonylag kevesebb alkotóelem található, ezért náluk ez az ülepedési folyamat gyorsabban zajlik le.
Átlagérték
1 óra elteltével: 3-8 mm (férfiaknál), 3-10 mm (nőknél)
2 óra elteltével: 6-20 mm (férfiaknál, 6-20 mm (nőknél)
Előfordulható problémák:
Alacsony érték:
Egy lassan lezajló ülepedés egyes vérbetegségnél figyelhető meg, de gyógyszerek (antirheumatika, kortizon, aszpirin) is befolyásolhatja az érték nagyságát.
Magas érték:
Az ülepedés viszonylagos gyorsasága krónikus vagy akut gyulladásra mutat. Ezek lehetnek baktériumok, vagy vírusok által előidézett infekció, krónikus reumatológiai gyulladásos megbetegedés, májbetegségek, vérszegénység, vagy daganatos megbetegedés. 60 éves kor fölött előfordulhat egyes esetekben óránként 30 milliméteres süllyedés is, attól függetlenül, hogy beteg lenne az illető.
