 |
|
Kullancsokról mindenkinek Az újságokban egyre többet olvashatunk a kullancsokról, az azok által terjesztett betegségekről. A cikkek olvasása után elkeseredetten állapíthatjuk meg, hogy ott, ahol a felüdülést keresnénk, ahol a örvendezheténk a természet szépségének, ott alattomos ellenséggel a kullanccsal kell megküzdenünk.
A kullancsokról titokzatos történetek keringenek, az általuk terjeszthető betegségek híre rémületet kelt.
Ha úgy döntünk, -javasolom, hogy döntsünk úgy,- hogy mégis csak szükségünk van az erdőkre, mezőkre, hegyekre és rétekre, meg kell ismernünk ellenfeleinket, tudnunk kell róluk mindent, hogy védekezni tudjuk ellenük.
A kullancsok a Föld legrégibb lakói közé tartoznak. Hazánkban és környékünkön leggyakrabban a sima felszínű, a hátán pajzsocskát cipelő Ixodes ricinus nevűvel találkozunk. A nőstény kullancs nagyobb, pajzsocskája kicsi, a hímek kisebbek, pajzsocskájuk jóval nagyobb. Onnan kapták a nevüket, hogy amikor a nőstények tele vannak petével (és nem vérrel), pontosan olyanok, mint a ricinus magja. Talán egy centiméterre is megnövekszenek és alig tudnak mozogni.
A második leggyakoribb a sötét színű, rücskös felszínű, Dermacentor marginatus. Olyan, mint egy morózus páncélos vitéz. Ezeken kívül vannak még néhányan, velük jóval ritkábban találkozhatunk.
A kullancsok feje, tora és potroha egybe épült. Még az orvosok egy része sem tudja, hogy amikor a kullancsot megpróbáljuk eltávolítani, nem a feje szakad a bőrbe, hanem a szívószerve. A kullancsok látása gyatra, némelyüknek még szeme sincs. Van viszont hőérzékelőjük. Ha egy kullancsot megfigyelünk, láthatjuk, hogy a nyolc lába közül az első kettőt gyakorta felemeli, széttárja és mozgatja. Mintha radarernyő volna. A lábak belső felszínén hőt érzékelő szervecske van, amelyekkel be tudja mérni, milyen irányból érkeznek a hősugarak. Néhány szakkönyven az olvasható, hogy az illatot érzékelik, ez azonban nem így van. Ha az elfogott kullancsot vékony falú edénybe tesszük és ujjunkkal megmelegítjük az üveg falát, a kullancs ezt be fogja mérni és megindul a remélt áldozat irányába.
A nőstény kullancs 2000-4000 petét rak le a talajra. A petékből két hét után, előnytelen meteorológiai viszonyok esetén csak 3-6 hónap múlva kelnek ki a háromnegyed milliméteres, emberbőr színű, ezért a bőrön nem nagyon látható, hat lábú lárvák. Ha ezek fertőzöttek, betegséget is terjeszthetnek.
A lárvákból négy hét múlva a lárváknál nagyobb, de még nem ivarérett, azonban már fertőzés terjesztésére képes nyolc lábú nimfák alakulnak ki. Csak egy, másfél év múlva fejlődnek ki a szaporodásra kész felnőtt egyedek. Napjainkban ezek száma sajnos nem csökken. A ma embere beavatkozott a természet rendjébe, így többek között a kullancsokat kérlelhetetlenül pusztító élőlények létszámát is sikerült megtizedelni.
A kullancsok nagyon szívósak. Azt is túlélik, ha hónapokig, akár egy évig nem esznek. A szomjúságot ők sem bírják. Az eső, a harmat, a föld nedvessége azonban biztosítja számukra a túléléshez szükséges folyadékot.
A bőrre jutva addig másznak, amíg meg nem találják a legvékonyabb bőrfelszínt, a bőr-be szúrják szívószervüket, érzéstelenítő anyagot juttatnak be, majd mélyebbre hatolnak. Kis pihenés után szöveteket oldó anyagot fecskendeznek be, majd a szövetnedveket, vérsejteket magukba szívják. Közben fertőző anyagokat juttathatnak a bőrbe, ha fertőzöttek..A bőrbe jutott anyagok okozzák a szúrás utáni kellemetlen, égő, viszkető fájdalmat. Vígasztalásunkr szolgáljon, hogy nem minden kullancs fertőzött.
Szívesen kapaszkodnak bokrok, alacsony faágak leveleibe, fűszálakra. Türelmesen kivárják, amíg egy melegvérű lény ballag el mellettük, vagy alattuk, ekkor átkapaszkodnak annak szőrzetébe, ruhájába. Kevesen tudják, hogy a kullancsok a szelekkel is vitethetik magukat. Megfigyelhetjük ezt, ha a kisebb kullancsokat hagyjuk a felfelé tartott kezük ujjhegyéig gyalogolni. A szél élénkülésekor széttárják mind a nyolc lábukat és eltűnnek az ujjunkról.
Az elmondottakból kitűnik, hogy hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen. Kiránduláskor zárt ruházatba kell öltöznünk. Viseljünk zárt nyakú, hosszú ujjú inget, alul zárt nadrágot. Ruhánk legyen világos, hogy gyakran meg tudjuk nézni magunkat és társainkat, a ruha készüljön sima anyagból, hogy a ruhára került kullancsot azonnal megláthassuk. Nem feledkezhetünk meg a fejfedőről sem. Erről még költői szépségű frizurák esetén sem szabad lemondanunk. Biztonságérzésünket nagymértékben fokozhatjuk a különböző gyárak által előállított kullancsriasztó anyagokkal. Nagyon jól beváltak a hazai gyárt-mányú, elfogadható árú, spray alakú szerek.
A bőrbe fúródó kullancsok eltávolítása könnyen megtanulható. Nem szabad nyomkodni, kenőcsözni, mert ilyenkor a bőrbe injekciózhatja az esetleg kórokozót is tartalmazó váladékát A gyógyszertárakban kapható kullancseltávolításra kitalált csipesszel a kullancs szívószervét kell megfogni, közvetlenül a bőrfelszín felett, meg kell kicsit csavari és ki kell húzni. Az esetleg beszakadt szívószerv már nem fertőz, nagy sebeket ejteni kipiszkálása érdekében nem érdemes..
Kétféle betegséget terjeszthetnek, mindkettő orvosi ellátást igényel, szakszerűtlen kezelésük csak bajt okozhat.
Az egyik a vírusfertőzés, ami agyvelőgyulladással járhat. Ezt a háziorvostól kérhető védőoltásokkal előzhetjük meg. A másik a Lyme kórnak nevezett bakteriális fertőzés. Erre akkor kell gondolni, ha a szúrás (nem marás) után egy-két héten belül gyorsan terjedő pirosság jelenik meg. Ez pár héten belül kezelés nélkül is elmúlhat, a betegség azonban nem gyógyul meg. Megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megbetegedhetnek az izületek, megbetegedhetnek a belső szervek, az idegrendszer is. Ezért kullancsszúrás után menjünk orvoshoz, kérjük ki a tanácsát. Ha nem mentünk orvoshoz, de szokatlant tapasztalunk, gondoljuk meg magunkat és mégis keressük fel orvosunkat.
Dr. Cseplák György
|
|
 |
